Római katolikus templom
Cím
Mórahalom
Fő tér
46.210466 N, 19.878635 E
Kapcsolat
Telefon: 62/281-022
Az 1800-as évek második felében, Szegedtől Baja felé haladva, közel negyven kilométeren keresztül tanyák, legelők és nádasok váltogatták egymást.
Az úgynevezett semlyék-et apró vízerek kötötték össze, vezették a vizet dél felé a Vajdaságba.
Földművelésre kevésbé, a sok homok miatt, de legeltetésre kiválóan alkalmas volt, különösen esősebb nyarakon.
20 kilométerre a várostól magasabb domb emelkedik az országút mellett.
Kenyérváró dombnak hívták. Nevét onnan kapta, hogy a juhászok délidőben ezen a dombon pihentek meg. Innen már messziről lehetett látni, ha a feleség, vagy a gyerek hozta az ebédet.

A szájhagyomány szerint az egyik juhász várakozás közben a domb tetejébe szúrta pásztorbotját és azt jövendölte a többieknek: Möglássátok ide éccő még templomot építenek!
A jóslat 1892 május 16-án valósággá vált. Ekkor nagy ünnepség keretében Szeged-alsóközponton, (ma Mórahalom), Tisza Lajos kormánybiztos sürgetésére, felépült és megalakult a város kihelyezett polgári intézménye, és felavatták a dombon épült kápolnát.
A kápolna felépítését az indokolta, hogy 1891-ben Szeged város, mint kegyúr, a nagy kiterjedésű birtokait felosztotta a könnyebb kormányzás érdekében, kapitányságokra, és elrendelte, hogy ezekben a központokban kápolna is épüljön a vallásos nép összetartására.
A lelki igények kielégítését a szegedi Mátyás-téren levő Havasboldogasszony templom ferences szerzeteseire bízta.

Az 1879-es nagy szegedi árvíznek ez is az egyik következménye, egyúttal emlékkápolnának is szánták és a szent Őrzőangyalok tiszteletére szentelték.
Szent István óta ez volt az első egyházi épület Szeged-Alsóközponton.
Eleinte a szerzetesek, csak vasárnap és ünnepnapokon jöttek ki misézni, de ez kevésnek bizonyult, ezért a Püspök úr Hoschek Vince ferences szerzetest bízta meg a lelkészi szolgálattal és megfelelő lakást is biztosított itt számára.
Állomáshelyét 1894 augusztus 10-én foglalta el.
Ekkor kezdődött el itt az anyakönyvezés, majd két évvel később temetőt is létesítettek, hogy ne kelljen mindenért Szegedre menni.


A lakosok vallásos buzgósága miatt, a kápolna hamarosan szűknek bizonyult, és már négy ferences atya járta a tanyákat és dolgozott Alsótanyán.
1899 április 13-án Nagypál Kilit atya vette át a lelkészség vezetését, és az ő idejében emelkedett Alsótanya önálló plébániai rangra.