Evangélikus templom
Cím
Iharosberény
Rákóczi Ferenc u. 2.
46.363262 N, 17.112027 E
Kapcsolat
Telefon: 82/494-072
A középső harangot - amelyet az első világháború után vett a gyülekezet - még 1944 májusában elvitte a német - magyar vegyes katonai bizottság.
Sajnos a második világégés nem kímélte a falut sem.
Az idősebbek még emlékeznek a napokig tartó kényszermunkára, amelyet a védőárok kialakításakor kelet végezni a lakoságnak.
1945 húsvétján az orosz katonák garázdálkodtak a templomban: szétszedték az orgonasípokat és az utcán eldobálták, az oltárterítőkel lovaikat cicomázták, a keresztelési ezüstedényeket elrabolták.
Ám Isten kegyelméből megmenekült a felrobbantástól a németek által aláaknázott templom, kulcsát ugyanis az akcióval megbízott német tiszt - egy lelkész fia - átadta a gyülekezet lelkészének, s elmagyarázta, hogy a hatástalanítást - rögtön távozásuk után - miként kell elvégeznie, majd így búcsúzott: Gott ist treu! (Isten hűséges!)
A falu - s annak részekén az evangélikus gyülekezet - megemlékezett hőseiről: az első és a második világháborúban elhunytak nevét tábla őrzi az emlékparkban.
Erre az időszakra esik az iskolák és az egyházi ingatlanok államosítása is, amelyet 1948. június 15-én hajtottak végre a földi hatalmasságok.
Ide tartoznak azok az évek is, amelyekben a legújabb kori társadalom talán legnagyobb politikai önkényének volt kitéve lelkész és gyülekezet egyaránt.
A munkában nagy segítséget jelentet az 1949 és 1951 között diakonissza nővérként tevékenykedő Török Margit.
Fónyad Pál 1951 decemberében - 14 évi áldásos szolgálat után - a nagykanizsai gyülekezetbe távozott.
Utóda Hegyháti János (1952-1978) felkészült nyelveket beszélő az ifjúságot szigorú, evangélikus szelemben nevelő lelkész volt.
Nagy figyelmet fordított a lelki vezető nélkül maradt filiák gondozására.
Az ő szolgálati ideje alatt (1967) építették templommá Iharos iskoláját.
Világi tevékenységének megítélése miatt azonban meg kellett válnia egyházi hivatásától is.
Az új lelkész megérkezéséig Fónyad Pál nagykanizsai lelkész.
Győri Gábor 1979-től 1987-ig volt Iharosberény és a szomszédos Vése egyházközségének lelkésze. Különösen az ifjúság körében végzett áldásos munkát. Kilencévi szolgálat után Orosházára távozott.
Az őt követő Tamásy Tamás ugyancsak 9 évig (1987-1996) szolgált a gyülekezetben, míg felesége Vése lelkésze volt.
Az Úr a lelkészházaspárt budapesti (zuglói) szolgálati helyre irányította. A lelkészhiány, a gyülekezetek lecsökkent lélekszáma és az anyagi gondok arra késztették a már eddig is több szállal egymáshoz kötődő iharosberényi és vései híveket, hogy az eddig önálló gyülekezeteiket társult egyházközséggé alakítsák.
A társulásról az egyházközségek presbitériumai 1996-ban kezdték meg tárgyalásaikat, és az 1997 júniusában hozták meg végleges döntésüket.
A társult egyházközségek első lelkésze Horváth Ferenc - addigi szepetneki helyettes lelkész - lett, aki rövid ideig -csupán 1 évig - szolgát az itteni hívek körében, majd Dunaújvárosba távozott.
Utóda Halász Sándor 1997-től pásztora a gyülekezetnek.
Beiktatása 1998. szeptember 26-án volt Smidéliusz Zoltán esperes és Deme Dávid espereshelyettes szolgálatával.
Az új lelkész irányításával az iharosberényi társegyház - 1999 nyarán - felújította templomát és az 1948. évi államosításért kárpótlásul visszakapott hajdani iskolát, amely immár gyülekezeti házként szolgál.
Az 1999. szeptember 19-én tartott hálaadó istentiszteleten dr. Harmati Béla püspök hirdette az igét.