Károlyi-kastély
Cím
Fehérvárcsurgó
Petőfi u. 2.
47.286441 N, 18.265478 E
Kapcsolat
Telefon: 30/221-6912
Web: www.karolyikastely.accenthotels.com
Email küldése
A csurgói - ma Fehérvárcsurgó - birtokot 1834-ben Perényi Imrétől vette zálogba gróf Károlyi György (1802-1877), gróf Széchenyi István legközelebbi barátja, aki a legnagyobb magyar mellett a Magyar Tudományos Akadémia egyik társalapítója.
Károlyi György katonaként, a Hessen-Hamburg huszárezred tagjaként ismerkedett meg Széchenyivel, aki az említett egység kapitánya volt. Károlyi gróf a kor szokásai szerint többször járt európai körutakon a 20-as években, 1826 és 1830 közt Széchenyi Istvánnal tett közös tanulmányutat. Bizonyára ezen útjai során alakította ki elképzelését, mely szerint a XIX. század közepén megépítették angol-klasszicista kastélyát.
A zálogba vett Perényi birtokon már állt egy U-alakú barokk kastély, építése a XVIII. század második felére datálható.

Ez az épület már magába foglalta a feltehetőleg 1768 előtt épült kápolnát. Park vagy nem feküdt a kastély körül, vagy elégedetlen volt vele a gróf, hiszen a park kialakítása a zálogba vétel után azonnal elkezdődött. Ezzel szemben pesti palotájának átalakítása bizonyára elnyerte tetszését, hiszen az ottani munkát végző Heinrich Koch építészt bízta meg vidéki rezidenciául szolgáló csurgói kastélyának átépítésével. A munkálatok, melyekben Koch munkatársa, a fiatal Ybl Miklós is kapott kisebb feladatokat, 1844-ben indultak, és az 1850-es évek elején fejeződtek be. Az addigra már öt éve a gróf tulajdonában lévő kastélyról 1858-ban készült metszeten egységes stílusú, harmonikus épületet láthatunk.

Károlyi György halála után másodszülött fia, Viktor örökölte a birtokot, majd az ő 1888-as elhunytával Károlyi Gyula lett a tulajdonos. Fiai, Károlyi Mihály és Károlyi József is a politikai pályát választották, nézeteik azonban szöges ellentétben álltak. Előbbi Magyarország köztársasági elnöke, miniszterelnöke, Károlyi József Fejérvármegye legitimista főispánja volt. A csurgói kastély utóbbi otthona lett, és az ő nevéhez köthető az épület díszudvar felőli homlokzatának 1910 körüli eklektikus neobarokk átalakítása, amely az U-alak közepére tervezett íves-elliptikus bővítésével megváltoztatta a Heinrich Koch-féle homlokzat összhatását, és új eklektikus kialakítást nyert. Az átépítések tervezőjének neve máig ismeretlen.

Az 1945-ös államosítást követően először vállalati üdülő, később a Magyarországra települt görög partizánok gyermekeinek otthona lett.
Az 50-es évektől 1979-ig állami gondozott gyermekek otthonaként szolgált, állaga azonban úgy megromlott, hogy az intézményt ki kellett költöztetni az épület falai közül. Az évtizedek során a Károlyiak otthonának eredeti berendezése a legtöbb magyarországi kastélyéhoz hasonlóan megsemmisült vagy eltűnt.
1980-ban kezdődtek meg az állagmegóvási munkafolyamatok, és 2007-ig helyreállították a két pavilont és két szárnyat, majd 2011-ben a főépület is átadásra került.