Esztergomi Bazilika és Főszékesegyházi Kincstár

Ott, ahol a Duna folyam délnek fordul, a Dunakanyar jobb partján magasodik az esztergomi Várhegy, és rajta az ország legnagyobb temploma, a Bazilika. A város nemcsak a magyar államiság megszületésének volt tanúja, de első királyunk az esztergomi székesegyházat tette az ország főtemplomává és püspökét a magyar egyház prímás-érsekévé emelte örök időre.
E méltóságára és tisztére figyelmezteti a látogatót az oszlopcsarnok feletti latin felirat is:
FEJE, ANYJA ÉS TANÍTÓJA A MAGYAR EGYHÁZAKNAK

Az érsek közjogi státusza meghatározó volt a város fejlődésére is, a főpapok vagyonuk tekintélyes részét fordították Esztergom fejlesztésére, egészségügyi, oktatási és szociális beruházásokra. Művészetpártoló tevékenységüknek köszönhető az a műkincsgyűjtemény, amelynek töredékes maradványát tekintheti meg a látogató a székesegyházban, a Kincstárban és a Keresztény Múzeumban.

Az esztergomi Várhegy első székesegyházát Szent István király építtette a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert tiszteletére. A háborúkkal és várostromokkal terhes évszázadok a nyomát is eltörölték az egykori „Szép templomnak”, amely méltó párja lehetett a párizsi Notre Dame bazilikának.
A mai katedrális építését Rudnay Sándor prímás kezdte 1822-ben, szerette volna, ha Esztergom ismét az ország egyházi központjává emelkedik. A dómba lépve a monumentális méretek nyűgözik le a látogatót.
Az oltárkép Michelangelo Grigoletti munkája, a világ legnagyobb, egyetlen vászonra készült oltárképe. A templom felszentelésére írt Esztergomi Misét 1856-ban maga, Liszt Ferenc dirigálta.
A templom baloldali kápolnája eredetileg Bakócz Tamás érsek sírkápolnájának készült 1507-ben. Csodával határos módon túlélte a török megszállást és az új székesegyház építésekor Pach János építőmester beépítette az új főtemplomba, megmentve ezzel az eljárással az utókornak Európa legészakibb, épen maradt reneszánsz kápolnáját.

Az altemplom több száz sírfülkéjében a Bazilika építői és főpapjai nyugszanak.
A látogatható részben került elhelyezésre Mátyás király kancellárjának, Vitéz Jánosnak és Hunyadit kormányzóvá választó Széchy Dénes érseknek síremléke.
A prímások sírboltja az esztergomi érsekek temetkezési helye. Végakaratának megfelelően itt helyezték örök nyugalomra a hősiessége miatt világszerte elismert hercegprímást, Mindszenty Józsefet is.
Az egyházi szertartásokhoz használt liturgikus eszközök általában a templom sekrestyéjében kerültek elhelyezésre, innen vették elő használatra. Székesegyházakban, ahol a felszerelés minőségében, kivitelében tükrözi a hely rangját, ezt az őrzőhelyet kincstárnak nevezték. Eredetileg a kiállított összes tárgyat istentiszteleti és ájtatatossági használatra szerezte be az Egyház. Megszenteltségükön kívül művészi, történelmi és anyagi értékük miatt mindig megkülönböztetett gonddal őrizték.

A múzeumi jelleg kialakítása csak Simor János prímás által, 1886-ban vált lehetővé, aki ezeket a műkincseket a látogatók számára megtekinthetővé tette. A kincstárat mindig az esztergomi káptalan felügyelte, s e testület gondosságának köszönhető, hogy a tizenháromszor költöztetett, menekített, többször megrabolt műkincs együttes alkotja ma Közép-Európa egyik leggazdagabb egyházi műtárgygyűjteményét.
Megcsodálhatjuk Zsigmond és Mátyás király szarvserlegeit, vagy az ország legnagyobb és értékben felbecsülhetetlen műkincsét: a Mátyás-kálváriát és a legszebb magyar gótikus kelyhet, a Suki-kelyhet.

Az esztergomi érsekek Szent István királytól rendelt előjoga volt a mindenkori magyar uralkodó koronázása és ez által elismertetése. A szertartáshoz használt liturgikus tárgyak, az ún. klenódiumok is részei a gyűjteménynek.
Az eskükereszt a XIII. szd-ban készült, a magyar királyok e keresztre tették hűségesküjüket századok óta.
Az 1600-as években készült csókkereszt is a gyűjtemény része. A koronázásra érkező király elé a prímás keresztet nyújtott tiszteletcsókra.
Koronázáskor használták a teljes felületén gyöngy- hímzéssel borított infulát, amelyet Pálóczy prímás készíttetett az 1400-as években.

A katolikus egyház különös tisztelettel emlékezik meg a boldoggá, szentté emelt testvéreiről. Az ereklyegyűjteményben megtalálható Szent István, Szent Imre, Szent László és Árpád-házi Boldog Margit ereklyéi is.