Drégelyvár

Aligha akad olyan ember, aki ne hallott volna Drégely váráról, illetve a vár alatti településről, Drégelypalánkról. Hisz olvashatunk e helyről történelmünk lapjain, szépirodalmi alkotásokban, de szólnak a vitézségből példát adó hőséről, Szondi Györgyről népballadák, legendák, mondák is. Drégelypalánk természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely. Múltja egészen a török időkig nyúlik vissza, abba az időbe, amikor a nemzet élet-halál harcát vívta a pogány törökkel.

Drégely vára – Történelmünk, szellemi kultúránk egyik kiemelkedő, fényes csúcsa bújik meg a Börzsöny erdői között. Drégely sziklavárát a Hunt nembeli Demeter építette az elpusztuló honti vár helyett, majd Albert király 1438-ban örök birtokként Palóczy György esztergomi érseknek adományozta. Várady Pál érsek a mohácsi vész után ide menekül. Ő nevezte ki a vár kapitányává Szondi Györgyöt. Ali, budai pasa 1552. július 6-án több mint 10 000 főnyi seregével kezdte meg a vár ostromát. Szondi és 146 főből álló serege a nagy erejű rohamnak megpróbált ellenállni, de rövid, öldöklő harc után a vár végül elesett.A vár nem épül fel többé, a romos építményben csak kis létszámú őrség állomásozik.1575-ben a török a község temploma körül 2000 lovast is befogadó erős palánkvárat épít. Ettől a sziklavár jelentősége tovább csökken. 1593-ban Pálfy generális ugyan visszafoglalja a töröktől, de érdemi történelme gyakorlatilag véget ér…

A település újranépesítését az esztergomi érsekség viszonylag gyorsan, az 1700-as évek első évtizedében véghezvitték. Az egykor kiváltságos település ezt követően jobbágyi sorba került, mezőgazdaságból éltek. A két falu egyestése a 19. század közepén történt meg. A 20. században viszonylag gyorsan polgárosult a település, ez még inkább érezhető volt a II. világháború után, amikor Ság és Parassapuszta közé felállított határátkelő felé vezető fő út áthaladt a településen. A településnek – köszönhető a jó infrastruktúrának – a rendszerváltást követően, és napjainkban is több jelentős üzeme, vállalkozása van.

Drégely sziklavára a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, a kései unokáknak. Természeti szépsége és történelmi nevezetessége miatt közkedvelt kirándulóhely. A vár a nemzeti örökség része, 2012-től történelmi és nemzeti emlékhely.

Néhány éve folyik a vár részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. 2004-ben itt helyezték el Melocco Miklós hatalmas kőtömbbe vésett alkotását, amely a drégelyi csatát idézi.

A Szondi-hagyomány ápolásával, évente megrendezésre kerülő ünnepséggel adózunk a végvári hősök emlékének. A várat, mint történelmi jelentőségű turisztikai látványosságot, évente ezrek keresik fel, s reméljük, hogy a jövő nemzedék gondoskodásának köszönhetően ez még több száz évig így lesz.
Kiemelt rendezvényünk a minden év júliusában megrendezett Szondi várjátékok– vártúra. A várnál, és a vár alatti Sáferkúti tisztáson a program ilyenkor: középkori párviadalok, korabeli kézművesség, íjászat, bajvívás, élő történelemóra, kapitányválasztás, gólyalábasok bemutatója, este tábortűz!