Református templom
Cím
Csengőd

46.711628 N, 19.267499 E
Kapcsolat
Telefon: 77/401-018
Az 1891-es falutelepítéskor a 80 család 358 főből állt.

Közülük csak 45 volt evangélikus, 32 református és 16 baptista.



A település lakói 1892-ben közösen vettek 1 hold földet temető céljára. Ennek fele katolikus, fele protestáns temető lett. Ezt a régi temetőt a jelenlegi önkormányzat emlékparkká alakította.





Csengődön 1902-ben alakult meg Veress István izsáki református lelkész, Buzi Lajos vendéglős, Miskolczy Dezső, Eiler Márton, és Katzenbach István gazdálkodók kezdeményezésére az egyesült protestáns leányegyház.

Ekkor egyesült a református és evangélikus felekezet, s nemsokára telket vásároltak iskola és tanítólak részére.

Itt tartották az istentiszteleteket a reformátusok, és az evangélikusok egyaránt.

A református egyház az izsáki egyházközösséghez tartozott egészen 1936-ig.





1920-ban a tanítói lakást kibővítették, 1924-25-ben pedig a tanítói lakás folytatásaként egy új tágas tantermet építettek egészen az utcáig.

Az épület tetejére fatorony került, ezért ezután már templomnak nevezik.





Az 1930-as népszámlálás adatai szerint 465 evangélikus, és 248 református hívő élt a községben.





Az egyesült protestáns leányegyház első református levita-tanítója Kincses András volt, aki 1904-ben került Csengődre.

Őseink elbeszélése szerint kiváló tanító volt, olyan jó hírű, eredményes oktató, hogy sok katolikus szülő is ide íratta be gyermekét. 1916-ig végezte szolgálatát Csengődön.





A háború utolsó éveinek borzalmai, a kilátástalanság teljesen megváltoztatta az egyház, az iskola életét.

Bory Ferenc, 1943-ban lemondott és Dunántúlra költözött. Dr Koczó Zoltán főjegyző, gondnok 1944-ben menekült el családjával együtt, Nagy Ernő református lelkész és Bándi István evangélikus lelkész szintén 1944-ben menekült el.

Szomorúan zárult le a csengődi református gyülekezet legvirágzóbb, legaktívabb korszaka három oszlopos tagjának távozásával.



Bory Ferenc lemondása után Galló József tanító került Csengődre, Nagy Ernő távozását követően s a háború befejezése után 1945-46-ban Szokolay Miklós volt Csengődön segédlelkész.



Az egyházi iskolák államosítását Csengődön 1948. nyarán hajtották végre.

A református épületnek a tanítói lakrészét és a hozzá tartozó 1200 négyszögöl kertjét államosították.

A tantermet - mivel istentiszteletek célját is szolgálta, meghagyták egyházi tulajdonban, de az állami általános iskola továbbra is használta tanítás céljára.



Bagi László idejében ment végbe a rendszerváltás. A presbitérium és a gyülekezet egyetértésével úgy határozott, hogy az 1948-ban államosított lakrészt és a telket visszaigényli.





Az épületet nagyon lepusztult állapotban kapta vissza az egyház aminek felújítása igen nagy gond volt ennek a kis gyülekezetnek.

Ennek ellenére az önkormányzat és a hívek támogatásával megoldódott a lakás villanyhálózatának rendbetétele és a tetőszerkezet javítása 1999-ben.



Bagi László 2000. márciusáig volt a társegyházközség lelkésze.

Utódja Pénzes Péter somogyszobi lelkész lett.

Szolgálatának mindjárt a legelején nagy feladatot kell a csengődi hívek segítségével megoldania.

Folytatni kell a templom és a lakrész felújítását.





2000-ben az önkormányzat anyagi támogatásával és a csengődi hívek adományaiból alábetonozták az egész épületet.



2001-ben a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával és a kiskőrösi és a csengődi gyülekezet adományaiból megvalósult a teljes külső vakolás és a lakás felének belső vakolása.



2002-ben ismét az önkormányzat, a csengődi és a kiskőrösi hívek segítése révén megoldódott az egész épület külső festése, imaterem belső festése, járda készítése, kerítés felújítása és új kapu készítése.



Miután anyagi lehetőségeik kimerültek, egy jótékonysági est szervezése által befolyt összegből lehetett a torony felújítását elvégezetetni.