Naplás-tó tanösvény
Cím
Budapest
XVI. kerület, Naplási út
47.509552 N, 19.247177 E
Kapcsolat
Nincs megadva
A Naplás-tó és környezete a Budai Tájvédelmi Körzet után a főváros második legnagyobb, 152 hektáros természetvédelmi területe. A védelem nemcsak a tóra, de annak tágabb környezetére - a Szilas-patak medrének egy szakaszára, illetve az attól délre található Cinkotai-kiserdőre - is kiterjed.

A Naplás-tó valójában mesterséges víztározó (Szilas-pataki tározó), de a főváros ökológiai szempontból egyik legértékesebb területe. A látogatók túlnyomó többsége a tó kedvéért keresi fel a területet. A főváros és környékének legnagyobb állóvize létrejötte óta közkedvelt horgászparadicsom. (A tótól északra található fűzláp csak tudományos célból, engedéllyel látogatható.)

A tavat körbe lehet járni, közel egyórás sétával, de az északi oldalon a fűzlápot megkerülve dűlőutakon kell haladni. Botanikai értékekben talán az alsó láprét a leggazdagabb. Megtekintését a patak gátján futó úton haladva javasoljuk. Letérni nem szabad, és nem is érdemes. Összesen több mint négyszáz növényfajt figyeltek meg a területen. Ezek közül csak példaként néhány ritkaság: jávorka-fényperje, konkoly, lápi sás, egyvirágú csetkáka, mocsári lednek, kisfészkű aszat, kardos madársisak, selymes boglárka, farkasalma, fehér zászpa, parti fűz.

A bogár populáció jellegzetes képviselői a nagytestű bőrfutrinka, mezei futrinka, és a kis szarvasbogár. Érdekesebb lepkefajok is élnek itt, így a farkasalmalepke, fecskefarkú lepke és az atalanta lepke. A vizes élőhely kétéltűekben természetesen nagyon gazdag. Gyakori a pettyes gőte, barna varangy, zöld varangy, barna ásóbéka, erdei béka, gyepi béka, tavi béka és a levelibéka. A hüllők csoportját a fürge gyík, a zöld gyík, lábatlan gyík, a vízisikló és a mocsári teknős képviseli. Ez utóbbi számára sajnos erős, nem kívánt konkurenciát jelentenek a tóba szabadon engedett ékszerteknősök. Ezért (is) a Naplás-tó a WWF Magyarország mintaterülete, a mocsári teknős megfigyelését végzik itt.

A madarak közül több mint 200 madárfajt figyeltek meg a környéken. Jelentős részük csak átutazóban pihen meg itt ősszel és tavasszal. Ezekben az időszakokban több mint százötven különböző fajú szárnyassal találkozhatunk, de a madárvilág évközben is rendkívül gazdag. Legnagyobb számban a vizes élőhelyek (nyílt víz, nádas, láprét, patakpart) madarai vannak jelen: törpegém, szürke gém, kis vöcsök, tőkés réce, cigányréce, vízityúk, szárcsa, guvat, bíbic, nádi tücsökmadár, réti tücsökmadár, berki tücsökmadár, nádirigó, foltos nádiposzáta, cserregő nádiposzáta, énekes nádiposzáta, nádi sármány, sárga billegető és kakukk.
A területen megfigyelt kis fakopáncs, nagy fakopáncs, zöld küllő, fekete harkály, füstifecske, molnárfecske, parti fecske, rigófélék, poszátafélék, pintyfélék, széncinege, kékcinege, barátcinege, őszapó, csuszka, fakusz, sárgarigó, holló már nem kötődik a vízi élettérhez. A ragadozókat az erdei fülesbagoly, egerészölyv, héja, karvaly, barna rétihéja, vörös vércse és a ritka kabasólyom képviseli.
A bozótos részeken a mogyorós pele éli éjszakai életét, míg a vizek mentén a menyét és a hermelin vadászik.

Maga az erdő 80 hektáros parkerdő, jellemző fafajok: a kocsánytalan tölgy, fehér akác és az erdei fenyő. Ezeken kívül számos cserje és lágyszárú faj található a területen. Ennek köszönhetően az erdő állatvilága is gazdag. Emlősökkel is találkozhatunk, rókával gyakrabban, őzzel ritkábban.

Tizennyolc állomásból álló tanösvény készült a Naplás-tó köré. A táblákból a természetjárók ismereteket szerezhetnek a tó és környezetének, élővilágáról, a mezőgazdaságról, az árvízről, de még az erdőtüzekről is. A tervezők a gyerekekre is gondoltak, számukra 36 db játékos feladatokat tartalmazó táblát helyeztek ki az útvonalra. Olyan túraútvonalat terveztek a tájvédelmi körzetbe, ahol a látogatók nemcsak kikapcsolódhatnak, hanem értékes ismereteket szerezhetnek a változatos élőhelyeket felvonultató terület gazdag élővilágáról.
Három körút segít a környezet és az élővilág megismerésében, ezeket tematikusan építették fel. A sárga a Szilas-patak mente, a kék a tó, míg a zöld az erdő értékeit mutatja be.
Az első hat tábla a területet, a nádasokat, az Alsó-láprétet, a kaszálókat, valamint a kemény- és puhafa ligeteket mutatja be. Ez az útvonal eltávolodik a tótól, majd ahogy sorra vesszük a táblákat, újra a tóhoz érkezünk.
A hatodik táblával kezdődik a tavat körüljáró túra. Rögtön az első a tóval és a benne élő teknősökkel foglalkozik, majd jön az árvízvédelem, természetvédelem, tóhasználat, a mezőgazdaság és a természet kapcsolata, az állatvilág, a láperdő, a szántóföldi növények, vízimadarak, ártéri ligeterdő, kocsányos tölgyerdő, a terület gazdájának, a Pilisi Parkerdő Zrt. munkájának bemutatása, végül pedig az inváziv, özönfajok bemutatása zárja a tó körüli sétát.
Az utolsó szakasz megint elkanyarodik a tótól, be az erdőbe. Itt a tűzrakásról, az erdő élővilágáról, az odúkról és a madáretetőkről olvashatnak az érdeklődők.
A terület szabadon látogatható.