Csikling vár romjai

Bakonycsernye és Isztimér között a Keleti-Bakony egy 420 méter magas dombján találhatók Csiklingvár csekély romjai. A vár építésének időpontja ismeretlen, oklevelek nem említik.

Északról és nyugatról meredek vízmosás határolja. A vár nagyjából ovális-négyszögletes alakú, teljes egészében 4-5 méter mély és 5-7 méter széles várárok veszi körül. Néhol láthatók a 0,8-1 méter vastag körítőfalak nyomai. A váron belül egy dombon jól kivehetők a ledőlt öregtorony alapfalai. Déli oldalán nagyobb halom kőből egy kaputoronyra(?) lehet következtetni.

Isztimér település neve III. Béla 1193-ban kiadott oklevelében fordul elő először Stamer alakban. Bakonycsernye ("Chernem") első említése 1341-ből való. Az Árpád-korban a Csákok Dudari ágának voltak erre birtokai, esetleg az ő egyik váruk/megerősített vadászházuk lehetett, de semmi írásos adat nincs erről. Terei György feltételezi, hogy esetleg Csák nembeli Márk fia István lehetett az építtető, aki IV. Lászlótól 1279-ben birtokot kapott itt. Legnagyobb valószínűség szerint kisebb vadászkastély, vagy megerősített hely lehetett, melyben talán a környéken vadászgató királyaink is megfordulhattak, amit a közeli Királyszállás név is igazolni látszik. Pusztulásának az időpontja is ismeretlen.

Turcsányi Andor írja 1869-ben, hogy Csikling vár romjai mellett gyűrűket és más eszközöket ástak ki, amelyek talán gr. Waldstein birtokába kerültek.

Könyöki a Veszprém megyei várak felsorolásakor Csiklinget pogányvárnak mondja, de ennek a megállapításának semmi indokát nem adja.

A "Csikling" név etimonja talán a török "Siginlik" = várhely jelentésű szó (Fehrentheil-Gruppenberg László).