Zirc látnivalói
Zirci Arborétum
Cím
Zirc
Damjanich u. 19.
47.261495 N, 17.879477 E
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még nem érkezett hozzászólás.
Tavasszal a halastó partján telepített dísznövények, évelőágyások üde látványa, nyáron a zöld ezernyi árnyalata, a hársfák zsongító illata, a Cuha-patak csobogása, ősszel a melegbarna-sárga színpompa, télen az ágakat belepő hótakaró, zúzmara varázsolja mintegy mesevilágba a látogatót. A 18 hektáron fekvő „fás-kert” – melyet angolkertnek is neveznek – alapítása a 18. század második felére tehető. Tévhitnek bizonyultak a keletkezésére vonatkozó magyarázatok, miszerint a bakonyi őserdőt nyiladékokkal megbontották. 1753-ban a ciszterci monostor közelében két nagy erdőirtást végeztek. Feltehetően ekkor vágták ki a későbbi arborétum eredeti faállományát – kivéve néhány faegyedet, melyek legidősebbike a kb. 400 éves kocsányos tölgy – ugyanis az 1766-ból fennmaradt térkép itt szántóföldet jelöl. Jelentős telepítések történtek Dréta Antal – kormányzó perjel, majd apát – idejében, aki 1803-ban Gregorius Mayer „angolkertészt” fogadta fel a munkálatok elvégzésére. Ebben az időszakban, 1809-ben telepítették a közel 400 méter hosszú híres hársfasort, mely a legenda szerint a Győrt Veszprémmel összekötő római út maradványa.
A főbejáratnál lévő halastavat 1720 körül létesítették, a szerzetesi fegyelemben gyakran előírt böjt miatt a monostor körül sok halastavat hoztak létre. A parkot a Cuha-patak szeli át, neve szláv eredetű: szeszélyes, száraz, kevés vizű, mely jellegére is utal, nyáron gyakran kiszárad, csapadékos időben pedig igen bővizű. A patakot átszelő két barokk stílusú kőhíd 1759-ben épült. 1855-ben a Cuhának – mely addig a halastavon folyt keresztül – új medret ástak, erre az időszakra tehető a vízesés és a filagória létesítése is.
Az arborétum fáinak, cserjéinek száma kb. hatszáz, 80%-a lombhullató, s mintegy hetven a tűlevelű fafaj. Nagyobb összefüggő területen a Bakonyra jellemző őshonos fákat, cserjéket találunk, de vannak egzótákkal, azaz idegen földrészről származó fajokkal betelepített részek is. Szép színfoltjai a gyűjteménynek a magnóliafélékhez tartozó liliomfák, a juharból mintegy harminc faj fordul elő, gazdag a nyír-, hárs-, és kőrisgyűjtemény, s tölgyből tizennégy faj és változat található. A tiszafákat a 19. század első felében Szentgál környékéről telepítették. Szép élmény a látogatóknak megpihenni a kerti filagóriánál, vagy a közel negyven méter magasságot elérő hársfák tövében álló, kultúrtörténeti Békefi-emlékműnél, melyet Békefi Remig paptanár emlékére állították tanítványai 1934-ben. Arborétumi látogatásunkat színesíti az énekesmadarak gazdag világa és az ősi fákon ugrándozó mókusok derűs látványa.Erdőrészlet
Az idők folyamán a faállomány egy része elöregedett, szükségessé vált az idős fák megújító kezelése, a fiatalítás. A tó feliszapolódása, valamint a kiszolgáló infrastruktúra elhasználódása is indokolttá tette az átfogó rekonstrukciót, melyet a Környezet és Energia Operatív Program pályázatának keretében valósítottak meg, közel 90 millió forint értékű támogatással. A munkálatok 2010 őszén kezdődtek, átadása 2012. október 25-én volt. A Bakonyban honos facsemetéket, örökzöld és lombhullató cserjéket telepítettek, megszépült a virágokkal és sziklakerti növényekkel kísért tóparti sétaút. A mintegy négyszáz, idős faegyedet műszeres vizsgálatnak vetették alá. A hársfasort ugyancsak megrongálta a zord bakonyi időjárás. A munka kezdetén 83 hársfát számláló fasor ma újra, mint telepítésekor, 110 egyedből áll. Sor került a tó kotrására, eltávolították a benne talált világháborús lőszereket, a vízfelület közepén a vadkacsáknak egy kis szigetet alakítottak ki.
A Cuha-patak partján két vizes élőhelyet létesítettek, ahol a Bakonyalja és a Balaton-felvidékre jellemző védett fajokat mutatnak be. Megtisztították a fák törzsét, lombkoronáját az élősködő fagyöngytől, borostyántól, felújították a Cuhán átívelő hidakat, a sétautakat, átépítették a kertet övező 1670 méternyi kerítést.