Római katolikus templom
Cím
Verpelét

47.845133 N, 20.229801 E
Kapcsolat
Nincs megadva
Főbb műemléki és egyéb látnivalói közé tartozik a XVIII. században és azóta többször is helyreállított, késő barokk stílusú római katolikus templom. Plébániája szerepel az 1332/37. évi pápai tizedjegyzékben.
Középkori eredetű kőtemplomát említi az 1696. évi templomösszeírás.
1699-ben Debrőnek volt a filiája, templomának titulusa pedig Mindenszentek volt.
A templomot 1732-ben a hívek a földesúr anyagi támogatásával helyreállították, 1764-ben újraboltozták, 1765-bcn új tornyot építettek, ennek munkájáért 310 Ft-t fizettek a kőműveseknek.
A gazdagon díszített főoltárát 1766-ban készítették.
Főoltárképe Krisztuskirályt ábrázolja a szentek társaságában. Ez a község búcsújára, Mindenszentekre utal.
1757-ben 210-re emelkedett a házaspárok száma, ezért a hívek ekkor is, meg 1764-ben is plébánia felállításáért esedeztek, de sikertelenül, miután a püspök szerint nincsenek messze anyaegyházuktól, Feldebrőtől, egyébként pedig éppen az ő hathatósabb lelki gondozásuk érdekében állítottak káplánt a feldebrői plébániára.
1770-ben újból kérelmezték helybeli plébánia felállítását és azzal érveltek, hogy: Templomunkat sok nyomorúságaink között állandó státusban hoztuk, végében a kőtornyot Excellentiád kegyes parancsolattya szerint betellyesitettük. Esedezünk, hogy nékünk helységünkben Lelki Pásztort adni, az jövendő nyári désmát. Az elébben árertdában nálunk meghadni és az Parochiának felállítására ide engedni méltóztassék.
Megígérték, hogy paplakás céljaira helyreállítják a templom melletti tágas kőházat, melyben a feldebrői plébános szokott megszállni, ottani elfoglaltsága alkalmával.
Ezek után 1771-ik esztendőbe, 17-ik és 18-ik áprilisi napokban a parochia Verpeléten felállíttatott. Gregor Imre lett az első plébános.


1776-ban beszerezték a templom főoltárát és reá az oltárképet.
1786-ban a templom északi oldalán levő sekrestye összedőlőben volt.
Az új plébános, László Ferenc a déli oldalra kívánt új sekrestyét építeni, közvetlen bejárattal a szentélybe. (Az északi oldalon levő régi romos sekrestye ugyanis ilyennel nem rendelkezett, ebből csak a hajón levő oldalajtón át lehetett a templomba belépni.)
A püspök az új sekrestye felépítéséhez Francz Józseffel készíttetett tervrajzot.
Egyben elrendelte, hogy Felnémethi kasznárunk ezen parancsolatunk mellett engedjen a Verpeléthi plebanusnak annyi mészkövet hordatni Tárkánybul, amennyibül a Verpeléthi új sekrestyéhez elegendő mész égettethetik. Légyen nyolcz ezer a kápolnai kementzében égetett téglábul, ezrétül két forintot vévén.

László Ferenc 1773-tól volt plébánosa Verpelétnek.
Az 1788-ig kifejtett tevékenységéről a községi elöljáróság a következő nyilatkozatot tette: Szegény templomunkban az alsópavimentomnak széles téglákkal kirakását, tölgyfa székeket, drótrostélyokkal beborított ablakokat, két kis oltárt, praedikáló széket, új sekrestyét és abban tölgyfa almáriomot, az, Tornyunkban órát, két szép harangokat nagyobb részrül a maga költségével és elfáradhatatlan ügyekezetével szerzett és felállított. Most pedig egyedül a maga saját költségén módos képírással a Sanctuariumot ki festtette és egyéb részeit a Templomnak kifejérítvén, új nagy oltárral meg ékesítette. Nem különben a Parochialis Házunknak egész udvarát kő falakkal bé kerétette.

Minthogy 1875-ben a hajó boltozata beszakadással fenyegetett, Streimmelwőger Rezső egri építőmester a meghasadozott boltíveket vaskapcsokkal összehúzatta és a hajót kijavította.
Az 1958. évi helyreállítás során kibontották a jobb oldalhomlokzat román stílusú kapuját, három ablakát, melyekben kisebb gótikus ablakok kerültek felszínre, egyiken indás ornamentális festés.
A helyreállításkor előtűnt az eredeti félköríves szentély nyoma is.