Eszterházy kastély
Cím
Tata
Kastély tér 1.
47.646481 N, 18.317787 E
Kapcsolat
Web: www.tata.hu
A tatai Öreg-tóra tekintve a XVIII. század második felében, 1765 és 1780 között, romantikus történeti parkban épült fel a késő-barokk stílusjegyeit viselő, építészeti értékekben, díszesen kialakított belső terekben gazdag Esterházy-kastély.



KASTÉLYTÖRTÉNET

Esterházy Miklós (1711-1765), a magyar testőrkapitány 1762-ben kapta meg a tatai és gesztesi birtokot, és még ugyanabban az évben megbízta a fiatal, Tatán letelepedett építőmestert, Fellner Jakabot tatai rezidenciája terveinek elkészítésével. Fellner Bécsben is igen nagy sikert aratott a tervekkel, ennek nyomán vált ismert és elismert tervezővé. A kastély homlokzati kiképzésére a német és osztrák barokk jelentős hatással volt, feltűnnek rajta többek között a würzburgi érseki palota, illetve a melki kolostor egyes megoldásai.
A kastély saroktornyos főépületét nyugatról a – hajdan vendégek szállásaként szolgáló – földszintes kiskastély, valamint melléképületek sora öleli körül. A műemlékegyüttes értékes része a belső udvarról megközelíthető kocsiszín és az istálló.
A földszint déli részében kapott helyet a grófi lakosztály, fölé, az emeletre került a grófné lakosztálya. A kastély legpompásabb, a XIX. – XX. században kialakított helyiségei a főépület emeletén találhatók. Különleges szépségű az eredeti állapotban megmaradt aranyozott és festett faburkolatú, királyi díszebédlő, valamint a hollandi csempés és márványfürdőszoba.

A kastély több helyiségében eredeti állapotban megmaradtak a kandallók, a kályhák és a díszes gipszstukkók.
A főépület belső udvarát övező, hajdan a vendégek elszállásolására épített „kiskastélyban" a falkutatások során többrétegű, XVIII. és XIX. századi díszítőfestést tártak fel. Az egykori német ebédlőt vadászjeleneteket ábrázoló falfestés díszíti, az ajtótokokat, az ajtószárnyakat és a falburkolatot stilizált virágmotívumos díszítőfestés fedi. Impozáns a parkra néző, egykori zöld szalon, melynek falain parkrészletek láthatók.
Egykor a kastély kapufülkéjében állt Jakob Christoph Schletterer (1699 – 1774), osztrák művész márvány szobra, az Immaculata, melyet jelenleg a tatai Kuny Domokos Múzeumban őriznek.

Hajdan a kastélyegyütteshez melléképületek csatlakoztak. A XX. század első felében részben lebontott kocsiszín és istálló a Fellner építészetének jellegzetes jegyeit viseli. A birtokközpont része volt a tó partján álló, ma magántulajdonban lévő lovarda, és a tehénistállóból lóistállóvá alakított épületsor, valamint a „nyári kastély" a Cseke-tó parti angolparkban, és a Kuny Domonkos Megyei Múzeum mai székháza.

Az uradalmi központ épületegyütteshez tartozott a jelenleg ugyancsak múzeumként működő Tatai vár is. A tó partján, a kastély szomszédságában állt az 1913-ban lebontott neobarokk Várszínház, amelyet Fellner és Helmer tervei szerint Esterházy Miklós József (1839 – 1897), a tatai lovassport, tréning és versenypálya létrehozója, a színházművészet pártfogója építtetett 1889-ben. Ez volt az ország legkésőbb születetett, főúri színháza. A gróf felkérésére Gustav Klimt megörökítette a teátrum belső képét. Az ötletadó alkotás Klimt műve volt az Altes Burgtheater nézőteréről. Ahogy a bécsi képre, amely Bécs város megbízásából született, úgy Klimt a tataira is ráfestette a korabeli közönségét. A szecesszió mesterének festmény ugyan elveszett, de fennmaradt róla egy fekete-fehér fotográfia a két világháború közti időszakból. A tatai múzeumban őrzött fotóról Kurucz Dóra grafikus digitális technológia felhasználásával színes reprodukciót készített a bécsi magyar kulturális intézet, a Balassi Intézet – Collegium Hungaricum támogatásával.

A tatai parkrendszer kicsiny, de korántsem jelentéktelen része az Esterházy-kastély mögött elterülő XVIII. századi romantikus kert. Mai formájának kialakítása Karl Ritter kertépítész nevéhez fűződik. Dísze Schweiger Antal építész- és szobrászművész faragott díszkútja.



A kastélynak jelentős történelmi szerepe is volt az évszázadok során: I. Ferenc osztrák császár és magyar király, valamint felesége, Ludovika királyné ide menekült a napóleoni harcok elől. Hetekig a kastélyban laktak, és az uralkodó itt írta alá 1809-ben a napóleoni háborúkat lezáró bécsi, más néven schönbrunni békét. Csaknem egy évszázaddal később, 1897-ben Ferenc József osztrák császár és magyar király, valamint II. Vilmos német császár szállt meg a kastélyban a Tata környéki „Császármanőver" elnevezésű hadgyakorlat idején. 1921 októberében itt fogták el az utolsó magyar királyt, IV. Károlyt és feleségét az I. világháború utáni sikertelen visszatérési kísérletük után.

A kastély a II. világháborút követő államosítás után idegszanatóriumként működött. A műemlékidegen funkció szerencsére nem tett jóvátehetetlen károkat. Így a kastély történetéről, építési periódusairól a szondázásos kutatás, valamint a meglévő műtárgyak és építészeti elemek szakértői vizsgálata sokat ki tudott deríteni. Az 1990-es évek elején a kórház kiköltözött az épületből. A kastélyban kutatási, felújítási munkák folynak.