Kirándulóhely
Cím
Tarnalelesz

48.058440 N, 20.183965 E
Kapcsolat
Nincs megadva
Erdők fedik a dombvidéket, a hátakat éppen úgy, mint az oldalakat.
Alacsony ez a dombság, a legmagasabb pontja, az Ökör-hegy is csak 541 méterre emelkedik a tenger szintje fölé.
Hűvös-nyirkos mikroklímája miatt flórája mégis magashegyvidéki, és ezért megmaradtak rajta olyan jégkorszaki reliktum növények, mint az ikrás fogasír vagy a sugárkankalin.
A Váraszói-völgyben a víztárolók párolgása lehűti a levegőt, ezért itt minden növény késve nyílik, érik, a vándorméhészek nagy örömére.
Amikor az akác másutt már rég levirágzott, a szorgos méhek itt még mindig találnak összegyűjteni való nektárt.
A váraszói-völgy párhuzamos az Erzsébeti- és a Leleszi-völggyel. Ez utóbbi a sugárkankalin termőhelye.
A patak menti tisztáson áll a műemlék jellegű Vállós-tanya. Az ér forrásához figyelmes kezek poharat tettek.
A tanyától alig 100 méternyire sudár bükkök állnak. Az erdők jelentős része azonban nem őshonos, hanem telepített.


Az erdő kitermelt fái miatt értékes - vallották és vallják az erdészek közül nem kevesen, és e jelszónak megfelelően sok helyre, különösen pedig a jól megközelíthető völgyekbe fenyőt telepítettek. Pedig ez a fafaj nem valami jól érzi magát ezen a vidéken, ezért nem egy telepítés kiszáradt.

Minden rosszban van azonban valami jó, így az ide telepített fenyvesekben is.
A pintyfélékhez tartozó keresztcsőrűek a lucfenyő tobozaiból bányásszák elő táplálékukat, így a bőséges toboztermést kihasználandó, 1994-től valósággal megszállták a Tarna-vidéki fenyveseket.

Maradt a tájon jó néhány szép erdőfolt is. Tarnalelesz határában, a Pataj-völgyben egy 236 hektáros erdőrezervátum-magterületen az ember nem avatkozik be a természet munkájába.
Az ökör-hegyi bükkös az erdei út egyik oldalán terül el, a másik oldalán viszont cseres-tölgyest és kopár szirteket láthatunk. Nem kertépítő, sem nem erdész ültette így a fákat, hanem maga a természet.
Az észak- északkeleti kitettségű oldalakon a bükk, a dél- délnyugatra forduló völgyrészekben pedig a tölgy az uralkodó fafaj. Ha azután a völgy visszakanyarodik észak- északnyugati irányba, ismét a bükk válik dominánssá.
A bükkös mindössze 60-70 esztendős, de a fák lombja oly sűrű, hogy teljesen beernyőzi, beárnyékolja a talajt.
Akadnak, akik úgy vélekednek, hogy még maguk a fák sem jutnak elegendő fényhez, ezért - versengve egymással a napsugárért - túlontúl felnyurgultak.
Mások szerint viszont egy igazán jó bükkös mindig zárt.