Földvár

Sándorfi György 1980-as cikkében írja: A helyszínt a magyar régészet már régóta ismeri és nagy részben mint őskori, kisebb részben mint honfoglalás kori lelőhelyet tartja nyilván.

A várra vonatkozó okleveles adatot nem ismerünk, de a helység nevét megtaláljuk Anonymus Gestájában, ahol elmondja, hogy a honfoglaló magyarok e helyen Árpád vezérnek leveles színt építettek. Tény, hogy a birtokon a XI. században királyi vagy hercegi udvarhely volt. Szihalmot 1261-ben azonban már ugyanúgy az egri püspökség birtokai között sorolták fel mint Kisgyőrt.

A község délnyugati oldalán egy kinyúló hosszúkás félszigeten találjuk a várat, a központjában egy szabadon álló dombot, amelyen egy újkori kőkereszt áll. Ezt nevezik Földvárnak. A vár többi része teljesen be van építve. A félszigetet a Rima nevű, ma már szabályozott vízfolyás öleli félkörbe. A környezeten ma is látszik, hogy a mocsaras területből kiemelkedő félsziget és a rajta lévő vár egykor jól védhető terület volt.

A vár elhelyezkedése, mérete és alakja Bükkábrányhoz teszi hasonlóvá, így a közepes motték közé sorolhatjuk. Bükkábrány közelsége és a vele való hasonlósága valószínűvé teszi, hogy a két vár közel egyidős. Az pedig, hogy 1261-ben Szihalom is az egri püspökség birtoka volt, arra enged következtetni, hogy Leányvárral és Halomvárral is kapcsolatban lehetett. Ha figyelembe vesszük, hogy Szihalom a XI. században királyi, vagy hercegi udvarhely volt, és a motte típusú várak a korai feudalizmus első várai, akkor még korábbi eredetet is feltételezhetünk.

A motte alapátmérője 30 méter körüli, mely ma már csak 2,5 m magas, felső átmérője 10-15 méter. Eredetileg 4 m magas és a mainál jóval nagyobb tömegű volt. Az 1868-ban megbolygatott halomból a lakosság olyan nagy mértékben hordta el a földet, hogy a maradványok megmentése érdekében 1885-ben áthoztak ide egy eredetileg 1848-ban állított kő keresztet. A motte korának pontos meghatározása azonban még a jövő feladata.