Óvári romok

Nem sokan tudják, hogy a hegyesnek látszó Királyné szoknyáján egy vár alapfalai rejtőznek a földben és a bokrok között.

A strand fölé magasodó domb magassága 182 m. Az 1956 áprilisában végzett kisebb régészeti feltárások után ismerté vált egy várrom alaprajzi elrendezése. Egy téglalap alakú, 12x25 m alapterületű építményhez délről egy 6x7 m-es torony alapfalai csatlakoztak. Az 1,7-2méter vastagságú falak külső és belső falsíkjait nagyméretű faragott kövekből alakították ki.

Az építmény korát a rövid ideig tartó ásatás alkalmával előkerült néhány jellegtelen edénytöredék alapján nem lehetett meghatározni. A faragott kövekből következtetnek arra, hogy egy római őrtorony alapjai. A rómaiak körülbelül 400 évig uralkodtak Pannóniában, egyik legfontosabb hadiútjuk - a Savaria és Sopianae közötti -, ezen a tájon vezetett, annak védelmére építhették hatalmas quaderkövekből ezt a kis várat is. A honfoglaló magyarok még itt találták a megromlott falakat s később, mikor megépült az új vár, kapta az Óvár nevet.

A hegy másik neve: Öreghegy arra utal, hogy itt voltak a falu legrégebbi szőlőültetvényei. Minden valószínűség szerint a szőlőművelést is rómaiak honosították meg ezen a vidéken is, épp úgy, mint ahogy az idevaló lakosoknak halászati szenvedélye is abból az időből származó ősi örökség, hiszen a pontyozásra használt s kezelésében rendkívüli ügyességet kívánó szigony is teljesen azonos a római Neptun szobrok háromágú villájával.

Más feltevések szerint az Óvárat az Atyusz –nemzetség emeltette a 12-13. században. Az is lehet, hogy igaza van annak a helyi hagyománynak, mely szerint a vár sohasem épült fel. Amint nappal felfalaztak az éjjel mindig ledőlt. A vár Somogyban lakó gazdája aztán a sikertelen kísérletek után le is mondott a vár felépítéséről. Így szól hagyomány, amelyről egyszer az is kiderülhet, hogy nem a nép ajkán született egészen, hanem csak a valós magot színezték ki később. A leletek csaknem teljes hiánya, a „lepusztult” falak viszonylagosan azonos szintje felveti ennek lehetőségét is.

Egy újabb verzió szerint elképzelhető, hogy ez volt az a „kastélka” a Balaton közelében, amelyet egy 1647-ben írt levél szerint Lengyel Gáspár, a szigligeti vár ura és kapitánya saját költségén akart felépíttetni. A vár sohasem épült fel.
Ha viszont abból indulunk ki, hogy valakinek valamilyen formában mégis sikerült a római kori maradványokra egy kis várat felépíteni, akkor valószínűnek tűnik az a verzió, hogy 1616-ban az itt állomásozó Bakáts Sándor /a naszádos hajóhad kapitánya /, legénysége az Óvár akkor még használható állapotban lévő kis várát lakták.

A legújabb, 2003-as ásatások sajnos ismét nem tudták egyértelműen megállapítani a vár építőjének a kilétét, illetve korát.
Amíg nem kerül elő egyértelmű írásos vagy más tárgyi bizonyíték, addig nem lehet konkrétumot megfogalmazni az Óvár történetéről, így aztán az építmény továbbra is őrzi a titkait.