Nagyboldogasszony Plébánia
Cím
Szentgotthárd
Széll Kálmán tér 5.
46.954588 N, 16.274920 E

Kapcsolat
Telefon nincs megadva
E-mail nincs megadva
 
 
Az ország legnyugatibb városához, Szentgotthárdhoz közeledve, már messziről látszik a cisztercita barokk templom monumentális tornya, amely hívja a látogatót az ország egyik legszebb templomába. III. Béla magyar király (1173-1196) 1183-ban apátságot alapított Szent Gotthárd tiszteletére a Rába és a Lapincs összefolyásának vidékén, ahová ciszterci szerzeteseket telepített a franciaországi Trois Fontaines-ből. Tizenkét szerzetes érkezett hazánkba az apát vezetésével. A ciszterciek 1184-ben fogtak hozzá új apátsági központjuk kiépítéséhez, melyről a régészek által feltárt monostor és templom alapfalai tanúskodnak. 1556-ban Széchy Margit kegyúrnő a cisztereket fegyvereseivel űzte el Szentgotthárdról. A templomot és a monostort 1605-ben, Wolfgang Tieffenbach generális, a Bocskay-féle lázadás hírére lelkiismeretlenül felrobbantatta. Hetven éven át a szentgotthárdiaknak nem volt templomuk, a hívek Rábakethelyre jártak istentiszteletre. Széchenyi György kalocsai érsek 1675-ben, mint kegyúr hozatta rendbe a romokban heverő templomot. Részben a régi kövek felhasználásával, 1676-1677 között megépült a város második temploma, melynek egyetlen hajójában három oltár állt: Szent Gotthárd, a Megfeszített Üdvözítő és a Fájdalmas Anya tiszteletére. Miután a harmadik templom építésére is sor került a XVIII. század közepén, ez - a második – elvesztette jelentőségét. Gabonatárlót alakítottak ki belőle. Ettől kezdve csak „magtár-templomnak” emlegették. 1988-ban komoly anyagi áldozattal az épületet Városi Színházzá alakították át. Ma parkosított, rendezett környezetével a város műemlék együttesének szerves része. Sok viszontagság után Robbert Leeb (1728-1755) heiligenkreuzi-i apát a szentgotthárdi apátságot a ciszterci rend számára visszaszerezte. Az új „honfoglalók” első csapatával 5 felszentelt pap és két laikus testvér érkezett Heiligenkreuz-ból. Robert Leeb apát az Európa-hírű, bécsi születésű építészt, Franz Anton Pilgramot-ot (1699-1761) bízta meg az új monostor és templom terveinek elkészítésével. A nagyvonalú koncepció kivitelezéséhez 1740-ben fogtak hozzá, s a még félig kész épületbe – 1746-ban – a szerzetesek beköltözhettek. A templom alapkövét csak 1748. augusztus 14-én tették le, de az építkezés oly gyorsan haladt, hogy a munka befejezése előtt, már 1764-ben kerülhetett sor a templom megáldására, amelyet az időközben elhalálozott Robert Leeb utóda, Fritz Alberik végzett. Az ünnepélyes felszentelést Szily János, Szombathely első püspöke végezte 1779. március 16-án, akit minden bizonnyal arra inspirált a pompás, új barokk templom, hogy hasonló „dinamikus, festői látványt nyújtó” dómként álmodja meg saját székesegyházát is. Templomunk, nemcsak építkezésében, de belső téralakításában, kiképzésében és díszítéseiben is a „hit diadalát” hirdeti. A templom freskói közül kiemelkedik a keresztény seregnek a törökök feletti, szentgotthárdi győzelmét ábrázoló alkotás, amelynek festője az osztrák származású, de többnyire hazánkban alkotó Stefan Dorfmeister (1725-1797). Ciszterci hagyományként – a templom főoltárának festménye a Boldogságos Szűz Mária mennybevitelét ábrázolja. A főoltár és valamennyi mellékoltár festője Matthias Gusner (1694-1772). A templom hajójába lépve, a baloldali mellékoltár Szent Gotthárdnak, a város és a templom védőszentjének állít emléket. Szent Gotthárd hildesheimi püspök, Szent István királyunk kortársa (+1038). Az oltárképen, mint égi közbenjáró egy gyermeket feltámaszt, meggyógyít egy leánykát, megszabadít egy foglyot. A jobboldali mellékoltár „A haza szent királyainak” Szent Istvánnak, Szent Lászlónak és Szent Imre hercegnek állít emléket. Az oltárképen háttérben, az ország akkori fővárosa Pozsony látható. A második boltszakasz baloldali mellékoltárán Matthias Gusner, Szent Bernát legendáját örökítette meg: a Krisztus szenvedésein elmélkedő Bernáthoz lehajol az üdvözítő. Szent Bernát a ciszterek szabályzatának a megalkotója, a szerzetesrend legismertebb és legnagyobb szentje. Ugyanezen boltszakaszban, a jobboldali mellékoltáron látható Szent József halálát ábrázoló oltárkép. Mária és József alakja között az angyal írást tart: „Íme hogyan hal meg az igaz.” A templom szobrai a heiligenkreuz-i ciszterci szobrászművész, Joseph Schnitzer (1707-1769) alkotásai. A templom első orgonája 1764-ben készült Schwartz Ferdinánd graz-i orgonakészítő műhelyében. Az eredeti barokk szekrénybe a budapesti „Aquincum” orgonagyár, 1987-ben új mechanikát épített. A templom tornyában található Nyugat-Magyarország legnagyobb harangja, amely közel 40 mázsás.
Szerkesztőségi ajánlat
Miskahuszár - A világ legnagyobb huszár szobra
Pákozd
Új magyar turisztikai látványosság a maga nemében egyedülálló alkotás
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.