Püspöki Palota
Cím
Sümeg
Szent István tér 8.
46.980699 N, 17.281660 E
Kapcsolat
Telefon: 87/550-277
Web: www.puspoki-palota.hu
Email küldése
Sümeg műemlékekben gazdag belvárosának egyik legszebb épülete a Várhegy oldalába simuló püspöki palota, ahonnan gyönyörű panoráma nyílik a hegy tetején álló várra.

TÖRTÉNET
A püspöki kastélyról az első dokumentum 1675-ből származik, ifjabb Sennyei István veszprémi püspök oklevele említi. A palota elődjét, egy kisebb kúriát veszprémi püspöksége idején Széchényi György építtette. A sümegi püspöki palota nagyszabású kiépítése Padányi Bíró Márton (1693 – 1762) veszprémi püspök tevékenységéhez köthető. Kinevezésekor,1745-ben székhelyét Sümegre helyezte. Ez volt a kezdete a város fénykorának is. Ekkor alakult ki a barokk városkép az új palotával, alakó- és gazdasági épületekkel, valamint ekkor emelték az új templomot, melyet Maulbertsch Albert különleges freskókkal díszített.

A napjaikban is látható barokk épület kialakításakor a korábbi kúria alapjait is felhasználták. 1748-ban kezdtek az átépítéshez s 1753-ra készült el a négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia. Az épület a domborzati viszonyokat követve kisebb részében földszintes, nagyobb részében emeletes. Az építtető püspök így írt róla: „Olyan, Magyarországon még nem látott szépségű és eleganciájú rezidenciát építettem, aminek csodájára jár mindenki...". Arról, hogy ezt a csodás palotát kinek a tervei alapján emelték, máig nincsenek hiteles adatok. A palota építéstörténetével a múlt század ötvenes éveinek végén foglalkozó kutatók szerint a munkák Padányi Bíró Márton elképzelései, esetleg írásba foglalt programja szerint folytak. A kőműves munkát valószínűleg Paul Mojzes püspöki kőműves irányította, az egyes részletek megalkotására, a főkapu elkészítésére, a stukkók, kőfaragások létrehozására különböző mesterek kaptak megbízást. A főbejárat különleges dísze a kapu felett lévő áttört mellvédű erkély, amelyet hatalmas Atlasz-figurák tartanak. A szobordíszes főpárkány alatt az építtető püspök címere látható. A palota helyiségeinek jelentős része boltozott. A Szent Márton-kápolna oltárképét, amely a korona felajánlását mutatja és a Szent Márton ábrázoló festményt a váci Vogel Gergely festette, a stukkókat a pesti Antonio Orsatti készítette.

Padányi Bíró Márton halála után ugyan a veszprémi püspökség székhelye ismét a királynék városa lett, ám a sümegi palota építéstörténete nem zárult itt le. 1770 körül copf stílusban építették át a nyugati homlokzatot: a parkra néző oldal íves, volutás homlokzati díszítést kapott. Ebben az időben nyaralni, illetve vadászni jártak az egyházmegye elöljárói Sümegre.

A következő, immár klasszicista szellemű átalakításra az 1830 – 1840-es években került sor. Ekkor nyerte el ma látható formáját a nyugati homlokzat középső szakasza. A palota a XIX. század második felétől tovább egyszerűsödött azáltal, hogy a zárterkélyek toronysisakjait és az északkeleti saroktoronyot elbontották. A zsindelyfedés hasonló sorsra jutott, és a belső tereket átalakították.