Ferences templom

A sümegi ferences templomot és kolostort Széchényi György veszprémi püspök (1648-58) alapította. Püspökké történt kinevezése után 8 nappal kérte a szalvatóriánus rendtartomány káptalanját, hogy legalább két atyát küldjenek Sümegre, "akik Isten népének szolgáljanak". Az első szerzetesek P. Sümegi Bonaventura és P. Szegedi István voltak, akik a várban laktak addig, amíg a kolostor elkészült.

A ferencesek tehát 1649 óta vannak jelen a városban, bár egyesek ezt 1652-re teszik, mondván, hogy a kolostor bejárata fölötti kőbe vésett tábla erről tanúskodik: "A nagyon illusztris és tisztelendő Széchenyi György, választott veszprémi püspök, a város és megye örökös grófja, a szent császári és királyi Fönség tanácsosa, ezt a kolostort és templomot a Látogató Boldogságos Szűz tiszteletére alapjaiból fölépíteni gondoskodott 1652-ben."

A templom fölszentelésére 1654. szeptember 29-én szentelték került sor. Keglevich Péter naplójában ezt jegyezte föl e napról: "Sümeg várában voltam, hol Lippay György esztergomi érsek és 4 más püspök volt, gróf Batháni Ádám és Nádasdy Ferenczczel. Ez nap volt Szécheny György veszprémi püspökké szenteltetése. 28-án pihentünk s a templomban disputatio volt. 29-én felszentelte a sümegi templom és zárda alapítója, az új püspök a Sz. Ferencz rendiek templomát. Minden bőven volt. Megittunk 38 hordó bort, megettünk közel 500 bárányt stb. Az emberek 17, 18, 19, 20 számmal ültek egyegy (sit!) csoportban."

Az alapító mellett tisztelet jár Hoffmann Pál és Sennyei István püspököknek is, aki Sümegen éltek, s a rend jótevői voltak. Mindketten a templom kriptájában nyugszanak. Utóbbi püspök 1652-ben festette a kolostor ebédlőjében található Szent Antal, a csodák csodája (Miraculorum miraculum) nevű képet, mely a világ hét csodáját ábrázolja.

A későbbi veszprémi püspökök sem feledkeztek el a Szűzanya kegytemplomáról. A főoltárt Acsády Ádám (1725-45) püspök megbízásából Richter Domonkos kármelita szerzetes 1743-ban készítette barokk stílusban. A templomban találhatók még mellékoltárok is Nepomuki Szent János (1750), Szent Antal (1750), Szent Ferenc (1757) és Szent Kereszt tiszteletére. Az utóbbit 1744-ben alakítottak át Szent István vértanú oltárából. A Kegytemplom talán legigényesebben elkészített alkotása a barokk szószék, melyet szintén Padányi püspök adományozott 1760-ban Isten dicsőségére. A kegyoltár mögötti Piéta a XVIII. század elejéről származik, ismeretlen alkotó munkája. Előtte naponta imádkozó emberek kérik Szűz Mária közbenjárását Jézus Krisztusnál: erről tanúskodik a sok száz hálatábla.

A templom freskóit Kontuly Béla festette az 1950-es és 1970-es években.
Az első orgonát, mely 180 évig szolgálta az istentiszteleteket, 1733-ban ajándékozta a Kegytemplomnak a főpásztor, melyet többször javítottak, s legutóbb. 2008-ban P. Barsi Balázs templomigazgatósága alatt újult meg. 1733-ban készült el a templom főbejárata melletti két oldalfülke is, melyet 2008-ban restaurált Tarr György szakrestaurátor.

Jó tudni, hogy a ferences atyák vezették a sümegi és a (csab)rendeki plébániát 1673-tól 1759-ig, amikor is Padányi-Bíró Márton püspök új plébániát hozott létre. A plébánia-alapítás története érdekes. Valószínűleg a püspök azért hozta létre az új, egyházmegyés papok által vezetett plébániát, mert a tartomány vezetősége ellenezte, hogy a kolostor és a szomszédságában álló palota között átjárót létesítsen. A definitórium (rendi tanács) félt ugyanis a kolostori élet lazulásától.

1700-ban, amikor a város lakóházai porrá égtek. A Vár is, amely a püspök lakhelyéül szolgált. A kolostor azonban épségben megmaradt. Az akkori megyéspüspök, Széchenyi Pál eszprémi és kalocsai egyházmegyéit is a kolostorból irányította.

A kegyszobrot 1744-ben Acsády Ádám veszprémi püspök helyezte a főoltárra, mely előtte a Szent István oltáron volt.
A rendházat a püspök kezdeményezésére 1724-ben bővíteni kezdték, ekkor vált két emeletessé az épület. A tornyot 1743-ban építették, melyet 1816-ban a vihar ledöntött. 1774-ben nagyobb átalakítást végeztek a rendházon. Ekkor nyerte el mai formáját.

1809-ben 15 francia katona eltartásáról kellett gondoskodniuk a sümegi barátoknak. A kolostorban ekkor kórházat is nyitottak a testvérek felügyelete alatt. 1788-ban II. József a házat 16 atyával és 2 testvérrel megerősítette. A templom alatt két kripta található is található (egyik a szentélyben, a másik a Szent Ferenc oltár mellett).

1950 júniusában a kommunista államhatalom megvonta a szerzetesek működését. A sümegi ferenceseket érdekes módon nem hurcolták el, nekik október második feléig kellett elhagyniuk a kolostort és a templomot. 1955-ig egyházmegyés keretben továbbra is ellátta a templomot Kocsis Ödön atya és sekrestyésként itt maradt - természetesen civil alkalmazottként - Fr. Szakál Szabin testvér, aki 1991-ig szolgálta a Szűzanya szentélyét. Rajtuk kívül megemlékezünk azokról is, akik 1950-ben voltak kénytelenek elhagyni szeretett otthonukat: P. Nagy Ernő, P. Polgár Demjén, P. Kósa Szalvátor, P. Sipos Kajetán, P. Benkő Krizosztom (aki 1956-ig szintén itt szolgált kisegítőként), P. Horváth Athanáz, Fr. Hakszer Rókus és Fr. Puskás Honorát.

1950-től 1989 júniusáig a veszprémi egyházmegye látta el a Kegytemplomban a lelkipásztori feladatokat. Kisegítő lelkészként szolgáltak a Kegytemplomban: Horváth Miklós, Reöthy József, Csányi László, Borza László. 1955-ben Kocsis Ödön atya Horváth Tamás egyházmegyés papnak adta át a templom kulcsait, aki 1961-től volt templomigazgató. A város plébánosa 1936-61 között Szabó Sándor volt, majd 1961-től 1986-ban bekövetkezett haláláig templomigazgató a Kegytemplomban, de az ügyeket Békefi László plébános intézte, aki szívén viselte a ferences templom sorsát is. Szabó Sándor halálát követően Virág Gyula atya vette gondozásába Kegytemplomunkat. Ő régi sümegi lévén jól ismerte a régi ferenceseket és a templomi életet. Az ő nevéhez fűződik a 12-ei engesztelés bevezetése is.

A 40 éves elnyomatás után ez az első visszakapott kolostor. Az ünnepélyes átadást 1989. július 26-án dr. Szendi József veszprémi püspök végzete a zsúfolásig megtelt istenházában. 1989 után itt élt és élő ferencesek: P. Szokolai Bernardin, P. Kiss Konrád, P. Szlávik András (novícius), Fr. Szakál Szabin, Fr. Csabai Nolaszkusz, P. Vitéz Baán, P. Kovács Kalliszt, Fr. Bátyity Jácint és Fr. Szász Zsombor egyszerű fogaldalmasok, valamint Fr. Sipos Fulgenc és Fr. Cserey Bertold.

Az újraindulás után rengeteg munka várt a ferencesekre, hiszen otthonukat ki kellett alakítani, mert az elmúlt időszakban teljesen átépítették belülről a kolostort tanácsi (önkormányzati) lakásokká.

A templom tornyának, valamint a kolostor főhomlokzatának tatarozására 1994-ben került sor. P. Vitéz Baán - aki az Egyesült Államokból települt haza - munkásságának köszönhető a kolostor kertjében a bástya és a keresztút fölállítása. A kolostort P. Tornyos Kálmán tartományfőnök jóvoltából fölújították. Kialakították a II. emeleten a lelkigyakorlatos házat, melyet 2000-ben P. dr. Kovács Bánk provinciális áldott meg. Fontos megemlíteni, hogy 1995-től évente megjelenik a "Sümegi" Szűz Mária Ferences Naptára, amely 2010-től Sümegi Ferences Naptár nevet kapott.

2001-ben elkezdődött a 14 Segítő Szent kápolna kialakítása az egykori gyóntató szobából. 2003-ban Tarr György budapesti restaurátor megkezdte a főoltár tisztítását és aranyozását. 2004-ben került kialakításra a szerzetesi kisebédlő és konyha, melyet P. Barsi Balázs gvardián szorgalmazott.