Római katolikus templom

A római katolikus egyház már 1737-től jelen van Soltvadkerten - mint Kecel fíliája. A papok ekkor a szomszédos településről jártak át ide egyházi szolgálatot végezni. A jelenlegi város felekezetei közül a legnagyobb lélekszámot, mintegy háromezer ötszáz főt a katolikusok képviselik.

Az önálló egyházközség élete 1767-ben kezdődött. Ebben az évben már regisztrált anyakönyvi dokumentumokat is őriznek. A lelkipásztori feladatot akkoriban még ferences atyák végezték.

A település első kis templomát báró Orczy Lőrinc építette az 1700-as, majd 1908-ban a Szentlélek tiszteletére megépült az első nagyobb templom. Az alkalomnak megfelelően Szentlélek-templommá keresztelték a kis tornyú, három haranggal felszerelt templomot, mely harminc méter hosszú és 16 méter magas széles volt.
1916 és 1926 között további tíz méterrel, valamint negyven méteres toronnyal és négy haranggal bővül az Isten Háza.

Az I. világháború alatt a két középső harangot elvitték, melyet csak 1987-ben tudtak ismét pótolni Kőrösi Jánosné Borbás Ilona adományának köszönhetően, illetve az egyházközség jóvoltából.

A templom homlokzatán lévő két mélyedésben Szent Péter kétméteres szobra látható, melyet Szűcs Farkas László helyi szobrászművész alkotott Vincze Pál és neje adományából. A templom belsejében a Szentlélek eljövetele című öt négyzetméteres oltárképet Patay László Munkácsy díjas ráckevei festőművész alkotta 1988-ban, Tóth Margit kalocsai nővér ajándékaként.

A templomot tizenhat színes üvegablak díszíti, melyek a hívek egyéni adományai.
Közülük két darabot még Krämer Fülöp földbirtokos adományozott Szt. Anna és Szt. Fülöp védőszentek tiszteletére.

A szentmisék énekeit kétmanuálos orgona biztosítja, mely nagyobb orgonaművek előadását is lehetővé teszi. Hosszú évek hagyományaként ápolják az adventi zenei találkozót, aminek karácsony előtt ad otthont, a jó akusztikával rendelkező templom.