Máriagyűdi Kegytemplom

Hely

Honfoglalás:Győdő (Eudu) kun vezér telepszik meg a templom helyén.Róla kapja ez a hely a Győd, Jud, Güd, Gyüd majd a Máriagyűd nevet. Itt húzódik a forgalmas Pécs-eszéki régi római út.A templomdomb alatti forrásnál, mely még ma is ad vizet, sokan megpihennek.Fatönkre állított Mária-szobor áll itt. Kegyelettel veszik körül. 1006. A pécsváradi bencés atyák kőkápolnácskát emeltek a szobor fölé.1148. II. Géza királyunk templomot építtetett. A gyakori imameghallgatások miatt sokan látogatták. Előkelő családok körélye temetkeztek. 1526. Pap nélkül maradt a kegyhely, mert a mohácsi csatában sokan elesnek. 1537. Perényi Péter siklósi várúr reformátussá lett és 51 faluját - köztük gyűdöt is - reformátussá tette. 1543. Megszállták a törökök. A templom először mecset lesz, majd rácok veszik bérbe, később reformátusok kezére került. 1687. Az augusztus 12-i nagyharsányi csatában felszabadult a vidék a török megszállás alól.A templom romos, elhagyatott. A kegyszobor eltűnik! Máriajelenések rázzák meg az embereket.A katolikusok kezdték visszakövetelni a templomot. 1689. Újra katolikus kézre került a templom!A siklósi ferences atyák vették gondjaikba. Kijavítottákák, újra megindultak a zarándoklatok. 1698. Kaproncáról új kegyszobrot hoztak. 1704. A vidéket kegyetlen rácok dúlták. Előlük Siklósra, majd eszékre mentették a kegyszobrot.A templomot kifosztották. Újra elnéptelenedett. 1706. A Szűzanya újabb jelenésekben panaszosan hívta az embereket. Megmozdultak a hívek, kérték vissza a szobrot, de az eszékiek nem adták. Ma is ott van a ferences templomban. 1713. Nesselrod Ferenc pécsi megyéspüspök a most is látható kegyszobrot adományozta.A kegyelet, a régi elveszett mintájára aranyszegélyű, szépen ötvözött ezüst ruhába öltöztet az 1700-as évek vége felé. Újabb imameghallgatások tömegesen vonzották ide a búcsúsokat.Jöttek a magyarok, közben idetelepült horvátok, majd a németek is.A templom egyre szűkebbnek bizonyult. 1737. Pestisjárvány pusztította a vidéket.Idetódult a nép segítségért. A járvány hirtelen megszűnt. 1739. A hálaadományokból elkezdték bővíteni a templomot.A régiből csak a mostani kegyoltár környékét hagyták meg.A templom mellé lerakták a ferences zárda alapjait is.1742-ben szentelték fel.1805. VII. Pius pápa elismerte a kegyhelyet. 1835. Megépült a gyóntató udvar 10 gyóntatószékkel. 1860. A hegyoldalban elhelyezték a Fájdalmas Szűzanya szobrát. 1862. Megépítették a kegyoltár alsó részét siklósi márványból. A felső részt fehér márványból 1936-ban alakítják ki. 1900. Felállították a Kiss György által alkotott jubileumi keresztet. 1950. Megszüntették a ferences rendet. A rendházból állami szociális otthon lesz. A kegyhely gondozását egyházmegyés papok veszik át. 1964. Belsőleg, majd 1972-ben külsőleg is felújult a templom. 1970. Megépült az új plébániaház, melyet 1958-ban pajtából és istállóból alakítottak ki. 1981. Elkezdődött a zarándokok adományaiból az oltárok felújítása.