Római katolikus templom

Sellye az 1333. évi pápai tizedjegyzék szerint önálló plébánia, mint ilyen a középkor végéig fennmaradt. 1532-ben foglalták el a törökök, az akkor Török Bálint birtokában lévő sellyei palánkot. A vidék a XVI. században protestánssá lett. 1721-ig nem volt katolikus lelkipásztora Sellyének. Biztosan tudjuk, hogy 1500 körül ferences kolostor is létezett itt.

Kezdetben a szerzetesek plébániai feladatokat láttak el. Párhuzamosan létezett plébánia és szerzetesház. /A törökök 1532 július 20-án iszonyatos pusztítást végeztek. A szerzetesek nevei is ismeretesek: Bölcskei, Sellyei, Bodacsai, stb. Nincs kizárva, hogy azon helységből valók lehettek./

Sem, a kolostor sem, a plébánia-templom pontos helyét nem tudjuk. A kolostor valószínű a mai református templom helyén állott, a plébánia-templom, pedig a jelenlegi kastély észak-nyugati oldalán.

A hódoltság utáni időben a gr. Batthyány család birtoka lett Sellye. A kastély építésével párhuzamosan építik a katolikus templomot is. 1748-ban készül el, ekkor szenteli fel Fonyo Sándor c.püspök a Szentháromság tiszteletére. A templom felszentelése után Siklósról jártak ide ferences atyák misézni. 1913-ban a kastélyba beépített kápolna helyett, egy magtár épületéből alakítottak ki templomot torony nélkül. Mai tornyát 1946-ban a hívek adományából kezdték el építeni, amit 1980-ban fejeztek be.

A ferences atyák 1763-1806-ig, már lelkészi címet viselve, látják el a plébániai teendőket. 1806-ban a bogdásai plébániához csatolják. 1946 július 2-án lesz önálló lelkészség és 1976 július 23-án plébániai rangra emelik. Első plébánosa Szalay László lett. Az Ő idejében szerelték be a hangosító rendszert és elektromos fűtést /1989/. Az orgona felújítása is ebben az esztendőben történt.