Vármúzeum

Hely

A kolostori életre 1539-bôl van az utolsó adatunk.1543-ban a törökök támadást intéztek a baranyai várak ellen.Pécsvárad kapitánya, Horváth Sándor meg sem kísérelve az ellenállást a vár felrobbantása után elmenekül.Mindez Fráter György utasítására történt, akinek nem állt érdekében a törökökkel szembeszállni.Így is hosszas mentegetôzô levélben kellett tisztáznia magát Kászim mohácsi szandzsákbég elôtt.A vár törökkori sorsa ismeretlen. A forrásokban nem szerepel többé hadiesemények kapcsán.A régészeti leletanyag az épületek részleges használatát mutatja.A törökök kiűzése után a kolostor jelentôs részei még sokáig álltak.Az épületek egy részét Zinzendorf Fülöp Lajos gróf hozatta rendbe. Ekkor alakult ki a vár mai képe.Részben a középkori várfal nyomvonalán új kerítôfalakat emeltek. A falak mentén istállók, műhelyek és más építmények sorakoztak.Az új fôbejárat fölött látható 1729-es évszám az építkezés befejezését jelölheti.1778-ban Mária Terézia a pécsváradi apátság jövedelmeit a tudományegyetem fenntartására rendelte.A várban ezután az uradalmi praefectura, majd 1967-ig az erdészet központja működött. A kolostor régészeti feltárását Dombay János, Nagy Emese, Bándi Gábor, Kiss Attila és Kozák Károly végezték.A fennálló épületekben Gergelyffy András végzett falkutatást.Az altemplom középkori freskómaradványait Illés János és Szentesi Róza tárta fel.Munkájuk nyomán nagyrészt tisztázódott a középkori kolostoregyüttes alaprajza, ami a helyreállítás során romkertként került kialakításra. A palotaépületben látható kiállítás a régészeti leletanyagból nyújt ízelítôt, de itt kapott helyet a Kígyós Sándor szobrászművész (1942-1984) alkotásaiból rendezett kiállítás is.A vár átépített barokk szárnyaiban az István Király Szálló foglal helyet.