Pálházai Erdei Vasút

Pálházáról indul az ország legrégebbi keskeny nyomközű erdei vasútja, amely 1888 óta működik. A kisvonat szerelvénye jelenleg Pálháza - Kőkapu - Rostalló között szállítja a turistákat. Naponta háromszor (délelőtt kétszer, délután egy alkalommal) közlekedik.

Az első 7 km hosszú szakaszt a pálházi fűrészmalom és a kőkapui kastély között az akkori tulajdonos, gróf Károlyi László építtette. A vonal terveit Karomy Jusztitian erdőmérnök készítette. Ez a pálya még 700 mm széles volt, és a farönkszállító kocsikat még lovak vontatták, ezért első elnevezése lóüzemű görpálya volt.

A kőkapui kastély alatti alagutat 1903-ban építették meg, ezáltal meg lehetett hosszabbítani a vonalat a Susulya végállomásig, és más völgyekbe is épülhetett elágazás.

1902-től már gőzvasút pöfögött a vonalon, de az ez által okozott erdőtüzek miatt néhány év után visszatértek a lóvontatásra. Sokat jelentett az erdei vasút számára az 1924-től - megszüntetéséig, 1980-ig - közlekedő Sátoraljaújhely-Füzérkomlós MÁV vonal.

Az Állami Erdőgazdaság 1947-ben vette kezelésébe ezt a keskeny nyomtávú vasutat is, és a vonalat 760 mm-esere építette át. A turistákat 1958-tól szállította az akkor még gőzmozdonnyal vontatott szerelvény, a C50 típusú diezelmozdonyok 1968-ban jelentek meg a vonalon. A kisvaút működtetését 1980-tól szüneteltették, de nem szüntették meg, így jelentős társadalmi összefogással majd 10 év szünet után újra megindulhatott a forgalom a ma már 9,3 km hosszú pályán.