Ürge-mező tanösvény

Az Alföld nagytájunk részét képező Dél-Mezőföldön fekszik e tanösvény. A táj földrajzi határát északon az újkori keletkezésű Rétszilasi-medence déli pereme, keleten a Duna, nyugaton a SióSárvíz völgye adja. Változatos felszínét a jégkorszaki löszképződés, az Ős-Duna és az Ős-Sárvíz hordalékszállító és -lerakó tevékenysége, valamint a szél építő és romboló ereje folyamatosan alakította olyanná, amilyennek ma ismerjük.

A paksi Ürge-mező homokvidékét az Ős-Duna hordaléka alkotja, felszínét a szél alakította, amely folyamat azokon a részeken, ahol a növényzet nem tudott záródni, még ma is tart. A Dunántúliközéphegység szélárnyékában meghúzódó táj éghajlata az Alfölddel mutat hasonlóságot. A tájegység a Dunántúl legmelegebb tája, évi középhőmérséklete 10,5-11,5 °C körüli, az évi csapadék 550-600 mm körül mozog. A Dél-Mezőföld vízben szegény terület, a talajvíz és a rétegvíz mélyen húzódik, és természetes tó sincs a területén. A homokvidékek buckái között időszakos pangóvizes vízfelületeket találunk, amelyek az aszályos években teljesen kiszáradhatnak. A változatos felszínű táj eredeti vegetációja mára erősen átalakult. A homokterületek természetes növénytakaróját az 1960-as évek erőszakos akác és fenyő ültetvényei szorították ki. Szerencsére azonban a nagyarányú természetátalakítási folyamatok ellenére is jelentős még a fennmaradt értékes vegetáció aránya. A táj egésze az Alföldi flóravidékhez, a Duna-vidék flórajáráshoz tartozik.

A paksi Ürge-mező a Dél-Mezőföld Tájvédelmi Körzet 1999-ben, 7.500 ha-on történő létrejöttével vált országos jelentőségű védett területté. A tájvédelmi körzet 11 különálló egységből áll, melyből az Ürge-mező 242 hektáros nyílt homoki gyepekkel, kisebb buckák közti láprét foltokkal tarkított legelő, melyhez az északon kapcsolódó Cseresznyési-lápréttel együtt alkot szerves egységet. Paks város közelsége miatt a védett gyepen sajnos számtalan emberi hatás mutatja nyomait. A természeti értékeket nem tisztelő autósok, motorosok és quadosok a gyepen rengeteg illegális nyomvonalat tapostak, sok a kisebb-nagyobb homokkitermelés, a szemetelés.

A Paksi Atomerőmű közelsége a tájképet romboló számtalan légvezetékkel érezteti hatását. A láthatólag sok természetkárosítás mellett még így is az Ürge-mező az egyik legtermészetesebb formában fennmaradt homokpuszta a Dunántúlon. Bizonyítják ezt az itt fellelhető növény- és állatfajok, melyek közül sok védett (26 faj!), vagy országosan is ritka.