Gara-halom

A község határában található egy földvár. Az egykori /a hetvenes években elbontott Nyíregyháza – Kisvárda /délnyugat-északkelet irányú/ vasútvonal közvetlen közelében, egy kb. 200-300 m széles, északkelet-délnyugati irányú – a település felé enyhén ereszkedő – dombhát végén terül el.

A közel kör alakú, észak felé enyhén nyújtott vár egy 67-68 x 63 m-s területet foglal el. A várdomb nagyjából vízszintes platója 22 x 19 m alapterülettű, melynek közepén egy emlékmű magasodik. A 4,5-7m széles árok feneke a plató jelenlegi járószintjéhez képest 4-5 m-el mélyebben húzódik. Az 5,5-8,5m széles külső sánc a várdomb platójánál általában 1-1,5m-el alacsonyabban helyezkedik el, azonban a nyugati oldalon a kettő közel egyazon magasságban húzódik. Ennek magyarázata a dombhát keleti irányú ereszkedésében keresendő.

A földvárról, vagy más néven Gara- halomról a legenda azt tartja, hogy Garay nádor itt tartott megyegyűléseket, az Árpád- házi királyaink idejében pedig ítélkező- és igazságszolgáltató létesítmény volt-, melyből megyénkben csak Szabolcs községben található még egy. Ez a megye egyik legfontosabb honfoglalás kori sírmezője. Az 1894-es ásatások során egy honfoglalás kori vezér sírjára is bukkantak, mivel e helytől Nyírtass helység csak 5 km távolságra esik, nem lehetetlen, hogy a sírba Thass honfoglaló vezér lett eltemetve, ki a Nyírnek meghódításában vett részt.

2003. május 2-án Emlékparkká lett avatva.
2008-ban a megyei napilap és internetes portálja által meghirdetett játékban, melyben Szabolcs- Szatmár- Bereg megye hét csodáját keresték, a harmadik helyezést nyerte el a nyírkarászi földvár.