Sóstói Múzeumfalu
Cím
Nyíregyháza
Tölgyes u. 1.
48.007571 N, 21.720898 E

Kapcsolat
Telefon: 42/500-552
 
 
A Sóstói Múzeumfalu tervezése 1964-ben kezdődött, az építő munkálatok elindulására azonban csak 1970-ben került sor. A múzeumfalu első része 1979-ben öt berendezett parasztportával nyílt meg a látogatók előtt. Azóta a 7 és fél hektáros terület beépült, és már több mint 80 építmény képviseli Északkelet-Magyarország sokszínű népi építészetét. Az épületek túlnyomó többsége eredeti, ami azt jelenti, hogy egykori helyszínükről pontos felmérések alapján történt meg az áttelepítésük. Az egyes épületelemek konzerválás és a szükséges kiegészítések elvégzése után kerültek vissza eredeti helyükre. Természetesen az áttelepítésre alkalmatlan anyagokat (például szalma- vagy nádhéjazat, vert fal stb.) vagy a túlságosan elöregedett, rossz állapotban levő elemeket a visszaépítés során újakkal pótolták, de egyébként az áttelepítés mindig szigorúan az eredeti állapot helyreállítását célozta. Csak néhány olyan épülete van a múzeumfalunak, amely régi tervrajzok és fotók alapján rekonstrukcióként készült el. A lakóházak berendezése ugyancsak a legnagyobb hitelességgel történt, vagyis lehetőség szerint ugyanabból a faluból, vagy legalábbis a környező településekről származó bútorok, használati és dísztárgyak kerültek az enteriőrökbe.
A múzeumfalu Magyarország második legnagyobb skanzenjeként megközelítőleg teljes képet nyújt az Észak-Tiszántúl egykor oly gazdag néprajzi anyagáról, a 19. század végi, 20. század eleji hagyományos paraszti életmódról. Hazánk legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeuma a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földrajzi és néprajzi tájegységeinek megfelelő csoportosításban egy valóságos, ám igazából soha nem létezett falu másaként mutatja be a vidék néprajzi sajátosságait. Szatmár, Bereg, Rétköz, Nyírség és a nyíri Mezőség 19. század végi szegény- és középparaszti, valamint kisnemesi lakóházai, gazdasági épületei, jellegzetes lakberendezési hagyományai, használati és dísztárgyai hiteles képet nyújtanak a parasztság egykori életformájáról. A régi faluképet idézik fel a ˝múzeumi falu˝ központjában látható közösségi épületek is: az iskola, a református templom, a harangtorony, a paplak, a tűzoltószertár, a szatócsbolt és kocsma. Olyan kuriózumok is helyet kaptak a múzeum területén, mint a hajdani kismesterségeket bemutató műhelysor, a kovácsműhely és a borbélyüzlet, a faluvégi cigánykunyhók épületegyüttese, vagy a Nyíregyháza környékére a 18. században betelepült szlovák népesség jellegzetes bokortanyai életmódját reprezentáló ˝tirpák tanya˝. Legutoljára a nyírségi kisnemesi porta, egy szárazmalom és egy fejfás temető telepítése fejeződött be, s ezekkel vált teljessé a falukép. Az épületek mellett a tájjellegű gyümölcsfák, konyhakertek és kultúrnövények, a házak előtt pompázó virágoskertek egy 19. század végi falu hamisítatlan hangulatát varázsolják a látogatók elé.
Az ˝élő múzeum˝ gondolata jegyében egy-egy lakóházban bizonyos házimunkák, például a kenyérsütés vagy a kenderfeldolgozás jellegzetes eszközei és munkafolyamatai láthatók, alkalmanként pedig valamelyik jeles naphoz kapcsolódóan az ünnepi készülődés tárgyai (például a görög katolikusok hagyományos húsvéti, karácsonyi szobabelsője) kerülnek bemutatásra. Ugyancsak a múzeum élővé tételét szolgálják a különböző mesterség- és kézművesbemutatók, amelyek a fazekasság, fafaragás, gyertyamártás, kovácsolás, bőrözés, gyöngyfűzés, vajköpülés, mézeskalácssütés és szövés munkafolyamataival ismertetik meg a látogatókat.
Nagyobb rendezvények alkalmával vagy szervezett csoportfoglalkozások keretében ki is próbálhatók, el is sajátíthatók egyes régi mesterségek, házimunkák fortélyai. A szatócsbolt, a kocsma és a templom eredeti funkciójában működik: utóbbiban esküvőket és keresztelőket is szoktak tartani. Az országnak ezen a részén aránylag kevés a helyszínen fenntartott, múzeumnak berendezett népi épületek száma. A tájházak hiánya részben azzal magyarázható, hogy az Alföldön, s így e területen is a földből, sárból emelt épületek voltak túlsúlyban, emiatt igen kevés maradt fenn belőlük a régebbi évszázadokból. S hogy ez a kevés se tűnjön el nyomtalanul, 1964-ben a megye vezetése úgy döntött, hogy létrehozza a Sóstói Múzeumfalut. A tervezés még abban az évben megkezdődött, a munka beindulására azonban csak 1970-ben került sor.
A múzeum megnyitása óta eltelt három évtized igen látványos fejlődést hozott: a nyitásra elkészült öt porta mellett még további nyolc építése fejeződött be, s kialakult az orsós faluközpont az oda illő közösségi épületek egész sorával. A kezdeti bizonytalan és esetleges támogatások után az eltelt évek lényegi változásokat hoztak: 1995-ben az Európai Unió Phare-programja, míg 1999-ben a Nemzeti Örökség Program által biztosított jelentős összeg lehetővé tette az építés felgyorsítását, a népi épületek áttelepítésének befejezését.
Mindezek eredményeként a múzeum Magyarország legnagyobb regionális szabadtéri néprajzi múzeumává vált.
Szerkesztőségi ajánlat
Vizsolyi Biblia Látogatóközpont (Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum)
Vizsoly
Árpád-kori Műemlék Templom
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.