Megmaradás Temploma
Cím
Nagygéc
47.858583 N, 22.756548 E

Kapcsolat
Telefon nincs megadva
E-mail nincs megadva
 
 
Négy évtized után a nemzet megmaradásának szimbólumaként éled újjá a Szamos által elpusztított falu, Nagygéc. A román-magyar határ menti település különleges kulturális-turisztikai attrakciókkal várja a Szatmárba érkezőket. Nagygéc egykori lakói több mint 40 évtizedes összetartásukkal tartották életben hajdan volt otthonukat, most pedig az összetartás építő erejének eredményeként felébredhet tetszhalálából a nagy múltú település. Nagygéc az 1970-es árvízben csaknem elpusztult, újjáépítését árvízvédelmi szempontból nem engedélyezték. A Szamos pusztítása után lakosait - tiltakozásuk ellenére - a közeli Csengerbe és Csengersimára költöztették át. Több mint 20 éven át tilos volt itt építkezni. A település jelképe a XIII. századi templom, mely két részből áll, a hajó az Árpád-korból, a szentély Mátyás király korából való. Külső falán térdmagasságban jelzés található: idáig ért a víz 1970-ben. Az elmúlt hónapokban a Megmaradás Temploma teljes felújításon esett át, visszakerültek az ólomüveg ablakok, új orgona költözött a karzatra, és még a régi bútorokat is újrafaragták. A templom büszkén hirdetheti az erős alapokon álló 1000 éves magyar állam sérthetetlenségét. A park Makovecz Imre által megálmodott kilátótornya igazi építészeti kuriózum. A torony a magyarság jövőjét és határtalanságát szimbolizálja, a kilátóból határok nélkül jelenik meg a látóhatár. A Nagygéci Emlékparkba őshonos Kárpát-medencei gyümölcsfák kerültek, a ligetben 200 emlékoszlopon Kárpát-medencei települések ezrei üzennek az utókornak. A ligetben sétálva, az emlékoszlopok üzeneteit olvasgatva szinte egy különleges bölcsességek könyvének közepette érezheti magát a látogató. Az üzenetek gyűjtése 2014 augusztusában indult. Az első üzenet szinte azonnal megérkezett, Háromszékről, Sepsiszentkirályból: „Magyar, ne csak nézz, hanem láss is! A szíveddel és jobb lesz a világ...” A következő hónapokban egészen idén június végéig csaknem 310 ezer karakternyi Kárpát-medencei bölcsességet küldtek be a települések polgármesterei, jegyzői, lelkipásztorai és papjai, lakosok, leszármazottak és elszármazottak. Az üzenetek főként az összetartozás, az összefogás, a nemzet fennmaradása, a határtalan magyarság, az emberiesség fontosságának, a szeretet erejének gondolatvilágát testesítik meg. Pár száz lelkes falutól a milliós nagyvárosig mindenféle település elküldte üzenetét, a Kárpát-medence teljes területéről. Szám szerint a legtöbb üzenet – 1004 darab – Erdélyből érkezett. A többség saját gondolatát írta meg, de sokan például Wass Albert, Széchenyi István, Babits Mihály, vagy Kölcsey Ferenc sorait tolmácsolták. Tamási Áron ("Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.") és Tompa Mihály "Szivet cseréljen az, aki hazát cserél!") egy-egy versrészlete többeket is megérintett. A magyar költészet és irodalom remekei mellett azonban olyan bibliai idézetek, ókori bölcsességek, dalszöveg-részletek is érkeztek, amelyek mind értékes útravalóval láthatják majd el a Nagygécre látogatókat. Nagygéc ikonikus lakója, Bözsi néni saját szavaival üzent: „Senki nem akart innen elmenni, sírva mentek el az emberek.” A Megmaradás Háza - Magyarság Háza különleges építészeti megoldásokkal a születést és a halált jeleníti meg, emléket állítva a falujukért küzdő nagygécieknek, akik nem adták fel a jövőjükbe vetett hitüket. A Látogatóközpont, a Schwarcz-porta a Nagygéci nemesek termének és a Schwarcz család emléktermének ad helyet. Ebben az épületben helyezkedik el a 4D mozi, amelyben a filmbeli eseményeket a nézők különböző aspektusokból, csatában vágtató lovon ülve, árvízben, csónakban hánykolódva élhetik át. A "Megmaradás Temploma turisztikai attrakció" a hét magyar törzs bejövetelére is emlékeztet, a honfoglaló ősöknek az Őrtűz oszlop állít emléket. Nagygéc településtörténete is számos legendát őriz... Neve esőként 1280-ban tűnt fel egy nemes nevében, aki vélhetően a Csák nemzetség tagja volt. A XIV-XV. században a Csarnovodai, Csáki, Darai és Drágfi családoké volt, 476-től pedig a Szántai Becskiek birtokolták századokon át. A XIX. században a Szatmár vármegyei magyar falunak 355 lakosa volt, a szabadságharc után, 1852-ben báró Haynau vette meg a kisgéci pusztát. A kúria helyén a korabeli leírások szerint emeletes kastélyt építtetett, amiből nem maradt fenn semmi. A faluból kapott szárnyra az ún. szatmári "Vérbíró-mítosz". Szatmár vármegye monográfiája már 88 házról és 678 lakosról ír és a nemesi kúria mellett megemlíti a településen lévő Rózsás kocsmát, a Szalmás csárdát és a Szúnyog csárdát. A kis határ menti falu több hírességet is adott az országnak: számos vármegyei és országgyűlési képviselő, szabadságharcos, író, költő született a román határ menti kistelepülésen.
Szerkesztőségi ajánlat
Vizsolyi Biblia Látogatóközpont (Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum)
Vizsoly
Árpád-kori Műemlék Templom
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.