Széchenyi-kastély

Hely

A kiscenki majorház helyén, falainak felhasználásával kezdte meg a barokk kastély építését Széchényi Antal 1750 körül. Ez időből származik Franz Anton Pilgram terve, amelyet Antal gróf megbízásából készített. A nagyszabású terv nem készült el, azonban irányt szabott az 1760 körül befejeződött építkezésnek.

A főépület három részből állt, középső részének nagyterméhez angyalszobrokkal díszített lépcsőház vezetett. Keleti oldalán kétszintes kápolna, míg nyugati végében színházterem kapott helyet.
Ekkor készül el a középrizalit ormozatában lévő, nagyméretű Széchényi címer is.
Kiépül a geometrikus rajzú "francia kert" a főépület előtt, s a bejáratot őrépületek övezik. Ennek tengelyében kezdődött a nevezetes hársfasor, melynek építése Antal gróf feleségének Barkóczy Zsuzsannának a nevéhez fűződik.
Széchényi Ferenc gróf 1783-ban költözik a kastélyba. Híressé teszi a betűrendes és szakkatalógussal is rendelkező könyvtárát és gyűjteményét.
1791-ben Hefele Menyhért készít tervet a kastély nagyszabású, kétemeletessé történő átépítésére. A gróf azonban eláll a nagymérvű építkezéstől, és az elképzelés csak kisebb részletekben használja fel. Az átépítéssel a soproni Ringer Józsefet bízza meg, és az építkezést 1799-ben el is kezdik.
A földszint szobasorát beboltozzák és a manzard helyére egységes emeletet húznak.
Emelet kerül a keleti szárny istállója és a nyugati, ún. "Vörös kastély" földszintes szárnyaira is. Az építkezés 1800 nyarán fejeződik be, és a kastélyegyüttes egységes, kora klasszicista homlokzatot kap.
Ferenc gróf 1820-ban bekövetkezett halála után fia, Széchenyi István lett a kastély ura, aki Hild Ferenc soproni építész vezetésével 1834-40 között ismét átépíti azt.
A főépületben egyetlen változás történt: a színházterem megszűnése.
Az addig gazdasági célokat szolgáló épületrészt romantikus lakószárnnyá bővítik és Széchenyi István ide helyezi át lakosztályát és könyvtárát. Nagy gondot fordít a kastély szárazabbá tételére és az épületben - hazánkban akkor még egyedülállóan - gázvilágítást létesít. Más technikai újdonságokkal is felszerelte kastélyát, fürdőszobák, vízöblítéses WC-k szolgálták kényelmét.
A korábban csak gazdasági célokat szolgáló keleti szárny a magyar lótenyésztés bölcsőjévé vált. A kastélypark időközben Ferenc és István gróf keze nyomán francia kertből angolparkká formálódott. Széchenyi István örököse elsőszülött fia, Béla lett. 1860 után a kastélyon csak kisebb átalakításokat végeztek. Számos növényritkaságot telepítettek az akkor már százéves hatalmas platánfák közé. Kora legnevezetesebb kastélyparkjaként tartották számon.

A kastélyegyüttes nem változott 1945-ig, azonban a II. világháború alatt súlyos károkat szenvedett, berendezései nagy részét elpusztították. A végleges, Széchenyi Istvánhoz méltó újjáépítését 1969-ben országos méretű összefogás tette lehetővé. Így a főépületben és a nyugati szárnyban Széchenyi István Emlékmúzeum kapott otthont, a keleti, gazdasági szárnyban méntelep és kocsimúzeum, míg a Vörös kastélyban szálloda, étterem és kávéház létesült.

Az Emlékmúzeum a két részből áll. A földszinti teremsor a Széchényi család életét és Széchenyi István életét mutatja be. Másik részében pedig Széchenyi István gazdasági, politikai tevékenységét mutatja be. Számos eredeti dokumentum és tárgy, modellek és makettek szolgálják a korabeli közlekedés, lótenyésztés, mezőgazdaság, az ipar bemutatását.
A kiállítást Szent István korától napjainkig tartó pénztörténet zárja.