Erődített rotunda
Cím
Nádasd

46.966323 N, 16.611697 E
Kapcsolat
Nincs megadva
2003-ban leltük fel a templomkertben a 11. században épült, lakótoronnyal erődített körtemplom (rotunda) alapjait, amelyet a 13. században nyugati irányban hosszhajóval bővítették.

A Szent Márton püspök patrocíniumára szentelt anyaegyház erődtornyával és az 1786-ig befogadó temetőjével a környék legkiemelkedőbb dombján épült.
Lakótornyából észak-kelet és észak-nyugat irányában a Rába völgyére, délre és nyugatra a hegyháti utakra, északra a kőszegi és stájer hegyekig lehetett látni.
A 11. századi erődített rotunda - mai ismereteink szerint - páratlan építmény hazánkban. (A kisnánai vár rotundája az erőd része.) Európában hasonlót Prágában és Tynecben (Krakkó mellett) ismerünk.
Egyedi jellegzetessége még a keleti falszakaszba mélyített, ívelt fülkeoltár. Továbbá a rotunda északi oldalán épült lakótoronyba nyíló kőküszöbös kapu, és a torony keletre nyíló külső kapuja.
Látható a 13. századi átépítéskor készült oltár alapja, a 11. századi és a 13. századi téglapadozat maradványai.
A torony aljában talált 11. századi sír és az oltár előtt földbe mélyített sír (13-16. századig), a Nádasdy nemzetség temetkezési helyei.
A lelet feltárójának, P. Hajmási Erika régészasszonynak véleménye szerint a Nádasdyak legkorábbi kiserődje és nemzetiségi temploma volt az erődített rotunda, a Szent Márton plébániatemplom.
1376-ban van írásos említése.
A templomot 1600-ban romos állapotából újjáépítik az akkor lutheránus Nádasdyak és Balázs prédikátort szerződtetnek.
Ez az első írásos említése az evangélikus vallásnak Nádasdon.
1683-tól licentiatust bíz meg a győri megyéspüspök Smodis Mihály személyében, aki 1698-ban is ellátja a plébánost helyettesítő feladatát.
A licentiátus sajátos magyar intézmény volt a török hódoltság idején, amikor a paphiány miatt írni-olvasni tudó civil férfiakat bízott meg a püspök a vallásos élet fenntartásával egy-egy plébánián.
Felhatalmazásuk volt arra, hogy vasárnap és ünnepeken összegyűjtsék a lakosságot a templomban, ahol igeliturgiát végeztek, eltemették a halottakat, a falu ügyes-bajos dolgait intézték, de szentségeket nem szolgáltattak ki.
Ezeket az időnként megjelenő papok végezték (leginkább ferences barátok).
1706-ban ismét evangélikus tanítót, Csákány Pált ismerünk a négy faluból álló lutheránus eklézsiá-ban.
1725-től 1732-ig Áts Ferenc a lelkész.
1732-ben Battyhány Lajos gróf, Vas megye főispánja végrehajtja VI. Károly császár - Magyarországon III. Károly király - rendeletét (Carolina Resolutio), amely szerint vissza kell adni az egyházi ingatlanokat eredeti tulajdonosának.
Így kapja vissza a róm. kat. plébánia is templomát és plébániaházát.
1783-ban a nádasdi evangélikusok közössége a körmendi gyülekezet fíliája lett. (34 család).
1949. október 1-jétől a nádasdi evangélikus gyülekezet elnyeri önállóságát, 585 taggal, Mátis István lelkész vezetésével.
Jelenlegi gyülekezeti taglétszámuk 240-250 fő.
A gyülekezet háza a Kossuth L. u. 66-ban van, amely egy családi házból és gazdasági épületből átalakítva magába foglalja az istentiszteleti termet és lelkészi lakást, valamint az 1983-ban épített harangtornyot, két haranggal.
Az oltár retábuluma szép magyaros fafaragvány, amely Jézus Krisztus képét keretezi (Munkácsy: Krisztus Pilátus előtt - festményéről részlet másolat.), valamint a négy evangélista szimbólumát.