Mór látnivalói

Lamberg kastély

Cím Mór Szent István tér 5. 47.372383 N, 18.210630 E
A későbarokk Lamberg-kastélyt Lamberg Ferenc Antal gróf építtette a család nyári rezidenciájául Fellner Jakab tervei alapján. Az építkezés 1766-ban fejeződött be. 1803-ban a kastély parkjának forrását két kapucinus mester átalakította, ekkor a szivattyús kútház kastély felőli oldalán építették meg a szökőkutat. Ennek helyén ma ivókút található, mely Nagy Benedek szobrász-művész alkotása. Ugyanebben az évben a kertet angolparkká alakították. 1810-ben földrengés áldozata lett az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki.

A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte. Az emeleten megmaradt az eredeti „enfilade-os” elrendezés (a termek olyan elhelyezése, hogy rajtuk a nyitott ajtók során végig lehet tekinteni).

A földszinten - az egyik múzeumpedagógiai foglalkoztató szobában - egy XIX. századi, romantikus kandalló található. Az épület mindkét szintjén még a hajdani, szépen kidolgozott ajtó- és ablakkeretek vannak, valamint a földszinti ablakok míves vasrácsai is eredetiek. A kőfaragványok közül a kastély környékén sikerült a kerti lépcsőhöz tartozó urnákat megtalálni. A kastély udvarán az egykori rózsakert helyén ma Korompai Péter és Nagy Benedek által készített szökőkút látható.

A kastély eredetileg igen gazdag falfestéssel volt díszítve, a feltárt töredékek jó kvalitású későrokokó festő munkásságáról tanúskodnak. Festett volt a lépcsőház, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete. Ma mindebből az olvasóterem melletti szoba (az egykori női szalon) falán tekinthetjük meg a falfestés nyomait, illetve a földszinten a barokk szobában sikerült restauráltatni falképet, a többi ábrázolást jótékony fehér mész fedi a végleges feltárásig.
A kastély történetéről és a Lamberg családról több információ Seidel Ignác 1898-ban készült krónikájából tudható meg.

A kastélyban a Lamberg-kastély Művelődési Központ, Könyvtár és Muzeális Kiállítóhely működik. Az emeleten található a Radó Antal Könyvtár. A földszinten a folyóirat-olvasóban számos újság között tallózhatnak az érdeklődők, és az internet hozzáférés is biztosított. Itt található továbbá a Művelődésszervező iroda, ahol a városi rendezvényeket koordinálják.
A Móri Emléktár és Művészeti Kiállítás tárlatait is megtekinthetik az ide látogatók. Az épületben található egy múzeumi bolt is, amelyet az intézmény működtet.

Az állandó kiállítások kizárólag tárlatvezetéssel tekinthetők meg!

Sváb tájház
A sváb tájház az ide telepített német lakosság életébe enged bepillantani. A szobában megtekinthetők az 1900-as évek elejéről származó bútoraik, használati tárgyaik, népviseletük, imakönyveik, egyéb vallási emlékeik.
A konyha részben a két részből álló konyhaszekrényben láthatjuk a jellegzetes, „sváb”színes virágcsokros mintájú étkészletet, valamint láthatunk a különféle köcsögöket, törő és őrlő berendezéseket. Egyik különleges tárgyunk a fújt technikával, üvegből készült rovarcsapda.
A kamrában azokat a tárgyakat láthatjuk, amelyeket nem mindennap használtak. A mosás, vasalás, a kenyérsütés, a zöldségek és a káposzta szeléséhez szükséges eszközöket. A kamra egyik legérdekesebb tárgya a kézihajtású mosógép, mely az automata mosógép őse lehet.
A kiállításhoz kapcsolódóan múzeumpedagógiai foglalkozást is tartunk, melyhez előzetes bejelentkezés szükséges.

Barokk szoba
A szobában a berendezés a barokk miliőt idézi. A kastélyt eredetileg igen gazdag falképekkel díszítették. Festett volt a lépcsőház, a teljes főépület, a földszinti és az emeleti dísztermek fala és mennyezete. A restaurátorok munkájának köszönhetően ez a helyiség megmutatja, hogyan nézett ki egykoron a belső tér. A korstílust a XVIII. század végére jellemző bútorok mutatják be, a falfülkében egy cserépkályha korhű másolata látható. A Lamberg-Szécsen családfán végigkövethető az egykori tulajdonosok életének alakulása, valamint néhány fénykép bemutatja az utolsó kastélybirtokost, gróf temerini Szécsen Miklóst, feleségét és gyermekeit.

Helytörténeti gyűjtemény
A földszinten található, Mór történetét bemutató kiállítás színes képet nyújt Mór múltjáról. A helyiségekben régészeti leletek, a móri földrengés emlékei, a településről készült régi és új képek, illetve bányászatot bemutató tárgyak is megtekinthetők.
Itt látható továbbá az 1848. december 30-i móri csata makettje is, kézzel festett, korhű ruházatú és fegyverzetű ólomkatonákkal.
Bányászati emlékek: a Mór határában meglévő szénkészletről először az 1810-es földrengés után megjelent tudományos értekezésben Kitaibel Pál és Tomcsányi Ádám tesz említést. A móri szénvagyon feltárása 1903-ban kezdődött el, 1922-ben a tárnáktól a vasútállomásig vasútvonalat építettek a községen keresztül. Egy tárlóban a bányászati emlékek nyertek elhelyezést.

Wekerle Sándor Kiállítás
A földszinten a bejáratnál a Wekerle Sándor Állandó Kiállítás Magyarország első polgári származású miniszterelnökének tiszteletére lett létrehozva. Wekerle Sándor Móron született, édesapja a Lamberg család tiszttartója volt. A kiállításon vele kapcsolatos dokumentumokat, fotókat, írásos anyagokat, róla készült festményt és mellszobrot tekinthetünk meg.

Dr. Zimmermann Ágoston emlékszoba
Dr. Zimmermann Ágoston biológus, állatorvos, bölcsészdoktor és egyetemi tanár, az MTA tagja Móron született 1875. december 3-án.
Budapesten, az Állatorvosi Akadémián diplomázott, majd 1905-ben az Állatorvosi Főiskolán állatorvos-doktori oklevelet szerzett. 1901 és 1907 között az Állatorvosi Főiskolán a belgyógyászati ambulancia és poliklinika vezetője volt, 1910-től 1934-ig az összehasonlító anatómiát oktatta. Az 1933/34-es tanévben a főiskola rektori tisztségét töltötte be. 1934-től 1946-ig a budapesti műegyetem tanára, 1939-40-ben pedig rektora volt.
1935-36-ban a Magyar Természettudományi Társulat alelnöke, 1937-től 1940-ig elnöke volt, 1937 és 1944 között a felsőház tagja. Szakterületén kiemelkedő érdemeket szerzett. Fő kutatási területei: az állatok összehasonlító funkcionális anatómiája, a belső elválasztású mirigyek, szövet- és fejlődéstani vizsgálatok. Szakcikkei és könyvei jelentek meg. 1922-től az MTA levelező, majd 1935-től rendes tagja volt, munkássága elismeréséül 1957-ben Kossuth-díjat kapott.
Az emlékszobában látható eredeti tárgyakért és dokumentumokért köszönetet mondunk a Zimmermann családnak, a móri Dr. Zimmermann Ágoston Általános Iskolának, valamint Ujj József nyugalmazott iskolaigazgatónak.

Vasarely-szoba
2011. június 18-án nyitotta meg intézményünk a Vasarely-szobát, melyben 18 képet mutatunk be a művész munkásságának különböző korszakaiból.
1986-ban a móri könyvtár akkori igazgatónője, Kleinné Dr. Horváth Magdolna elküldött egy születésnapi üdvözlőlapot Victor Vasarelynek, majd teljesen váratlanul pár hónap múlva a művész 11 darab dedikált, számozott színes nyomatot küldött ajándékba a móri Radó Antal Könyvtárnak.
Az intézmény a nyomatokat több ízben bemutatta a város lakosságának. A kiállítások szervezésében folyamatosan segített Victor Vasarely magyarországi képviselője, Csepei Tibor, aki saját maga is rendelkezik egy hatalmas magángyűjteménnyel Vasarely műveiből. Az ő jóvoltából további Vasarely nyomatokat kapott ajándékba a móri könyvtár. E két szponzor adományai alapozták meg ezt a móri Vasarely-gyűjteményt, amely jelenleg 31 szerigráfiát, azaz eredetinek számító művet számlál.
Lamberg kastély, Mór Lamberg kastély, Mór Lamberg kastély, Mór Lamberg kastély, Mór