Szűz Mária kegyhelye

Mátraverebély része Szentkút, a mai Magyarország egyik legjelentősebb Szűz Mária kegyhelye. Észak-Magyarország leglátogatottabb és legnépszerűbb kegyhelyének eredete visszanyúlik Szent László királyunk uralkodásáig (1077-1095). Történeti tény, hogy Szent Lászlónak erős harcai voltak ezen a környéken a moldvai kunokkal, akik 1091-ben eljutottak erre a környékre is.

Több legenda is megemlékezik a búcsújáró hely kialakulásáról. A néphagyomány szerint a felderítő útra egyedül merészkedő királyra törtek a kunok. A veszedelem láttán a király megsarkantyúzta Szög nevű lovát és átugrotta az előtte tátongó szakadékot. Tovarohanó lovának patkói nyomán fakadtak a völgy forrásai. Történeti tény, hogy a meghódolt és megkeresztelt kunok közül sokakat telepítettek le ezen a környéken. A „Szent László-forrás” a templomtól 500 méterre északnyugatra található a szakadékban.

A legenda másik változata szerint a XI. század végén a Magyarországot fosztogató kunokat üldöző Szent László királyt és katonáit bekerítette az ellenség a keskeny völgyben. Igen száraz volt akkoriban az időjárás s a magyaroknak nem volt vizük. A katonák elkeseredésükben engedélyt kértek a királytól, hogy vízért fohászkodva pogány áldozatot mutassanak be. E kívánságot hallva Szent László haragra gerjedt, s mérgében egy közeli sziklába vágta lándzsáját: amikor a vitézek kihúzták onnan, bővizű forrás fakadt a helyén.