Brunszvik-kastély parkja

Hely

Körülöttem minden Angliára emlékeztetett, olyannyira, hogy szinte Angliába képzeltem magamat? - írta 1815-ben az angol Richard Bright útja első állomásáról, a martonvásári Brunszvik kastélyról.

Brunszvik Antal Mária Terézia királynőtől kapta a grófi rangot és a martonvásári birtokot.
A kastély mai külseje az 1870-es neogót stílusú átépítéskor alakult ki.
Az egyemeletes épület szabálytalan alaprajza, csúcsíves, nagy ablakai, a karcsú tornyok, támpillérek, fiatornyok, pártázatok együttese igazi romantikus hangulatot teremt.
Brunszvik Antal majd fia, Ferenc virágzó gazdaságot teremtett itt, a kastély köré pedig valódi földi paradicsomot varázsolt.

A park fái között megtalálható a mocsári ciprus, a páfrány fenyő, a juhar és a platán.
A hársak közé amerikai szivarfát, balkáni vadgesztenyét ültettek.

A park közepét kis tó foglalja el, benne sziget hatalmas, árnyas fákkal és szabadtéri színpaddal, ahol nyaranta 3 alkalommal felcsendülnek Beethoven melódiái annak emlékére, hogy a XIX. század első évtizedében többször megfordult itt a halhatatlan zeneszerző.

Beethovent a környezet szépsége mellett a Brunszvik-családhoz, főként a család hölgytagjaihoz fűződő barátsága vonzotta erre a helyre.Barátsága jeléül több darabját - köztük az Appassionata-szonátát - a család tagjainak ajánlotta.

A park varázsa és a felcsendülő muzsika népszerűsége ma is töretlen.