Brunszvik-kastély

AZ ELSŐ ÉPÜLET
Amikor Brunszvik nagyapám Martonvásárt átvette, csak vízzel borított pusztát talált ott. Nyolcezer hold száraz területen egyetlen ház, néhány pásztorviskó és egy fa állott” – írta Brunszvik Teréz naplójában. A naplóban leírt ház minden bizonnyal egy majorsági hatszobás, háromkonyhás épület volt. Az uradalom 1770-ben került a család birtokába. Ettől kezdve indult el a három generáción át tartó építkezés és modernizáció.
Elsőként 1774-1777 között épült fel a Jung József tervezte barokk katolikus templom, melynek szerves része lett a később, már az ifjabb Brunszvik Antal és felesége báró Seeberg Anna személyes irányításával építtetett földszintes barokk kastély. Minden bizonnyal az itt álló majorsági épületet és az uradalom más épületeit építették egybe és alakították át 1784-85 között Tallherr József udvari építész tervei alapján. A barokk épület templom felőli szárnya volt a „női rész”, a távolabbi pedig a férfiaké. A Beethoven Emlékmúzeumot befogadó épületrész például megfelel egy háromosztatú pitvaros lakóháznak. Amikor Beethoven Martonvásáron vendégeskedett, ebben az állapotában látta a kastélyt.

A LEGANGOLABB MAGYAR KASTÉLY
Ifj.Brunszvik Antal 1793-ban elhunyt. Később, 1807-ben fia, Ferenc vette át a birtok irányítását. Azonnal megkezdte a gazdaság megreformálását, mely rengeteg pénzt emésztett fel, így a kastély korszerűsítésére is csak jóval később, 1822 után került sor. A barokk kastélyt klasszicista stílusban építették át, emeletet húztak fel és megtoldották egy képtárral is 1822-34 között.
1875 táján Ferenc fia, Géza nyúlt ismét a kastélyhoz és angol neogót stílusúvá alakíttatta át.
A martonvásári birtok 1893-ban József főherceg tulajdonába került, aki 1896-ban felújíttatta, majd a következő évben eladta a Dreher családnak. Az első világháború idején hadikórházat rendeztek be az épületben. 1923-1927-ben Dreher Jenő átépíttette a kastélyt és lebontották a képtárat.

KUTATÓKÖZPONT
A2. világháborúban több helyen megsérült épületet felújították és kutatóintézet céljaira laboratóriumokat, lakásokat alakítottak ki benne. 1949-től az Agrobiológiai Intézet, majd 1953-tól az MTA Mezőgazdasági Kutatóintézetének ad otthont.