Szent István barlang
Cím
Lillafüred
Egri országút
48.099697 N, 20.621378 E

Kapcsolat
Telefon: 46/334-130
E-mail nincs megadva
 
 
A fokozottan védett Szent István barlang Lillafüreden, Miskolctól 3,5 km-re nyílik. Bejárata a Palota-szállótól 500 m-re, az Eger-Miskolc műút mellett található. Járatainak összhossza 1043 m, függőleges kiterjedése 94 m. A bemutatott szakasz hossza 170 m, a látogatás során oda-vissza 340 m a bejárt útvonal hosszúsága. A túrák óránként indulnak, minimális létszám 10 fő. A túra időtartama: 30 perc A lillafüredi barlangok túravezető kíséretében látogatható szakaszai kiépítettek, villanyvilágítással ellátottak, minden látogató számára utcai öltözetben, egész évben bejárhatók. A közlekedést korlátok, lépcsők és az egyenletes, vízmentesített sétautak segítik. A villanyvilágítás segíti a közlekedést, és a csodálatos barlangi képződményeket, a különleges oldásformákat is érvényre juttatja. A barlang kialakulása, földtani viszonyai A barlang befoglaló kőzete jól karsztosodó középső-triász korú mészkő (Fehérkői Mészkő Formáció). Az üreg genetikáját tekintve forrásbarlang, melynek kialakulása a bejárat felett szintben kb. 250 m-el magasabban elterülő Bükki Nagy-fennsík keleti peremén elhelyezkedő víznyelőbarlangokkal hozható összefüggésbe, vagyis az ott feltárt víznyelőbarlangok inaktív forrásbarlangja.
A barlang egy K-ÉK - Ny-DNy irányú fő hasadék mentén alakult ki, melyből közel merőlegesen, É-Ény irányban oldaljáratok ágaznak ki. A forrásbarlangból a víz jelenleg egy alsóbb aktív járaton (Vasas-akna) távozik, és csak ritkán, áradások esetén önti el a jelenleg szárazon lévő kiépített szakaszokat. Áradások csak igen nagy csapadékhozamoknál, kivételes karsztvízszint-emelkedés bekövetkezésekor jelentkeznek a barlangban. Ilyenkor a Pokol elnevezésű szifonból tör fel a víz. Ilyen karsztárvíz az elmúlt 50 évben csupán háromszor jelentkezett. A barlangnak a fennsíkperemen nyíló, az ország legmélyebb (-254 m) és a Bükk leghosszabb barlangjának számító István-lápai-barlanggal való összefüggése valószínűsíthető. A barlangok végpontjai között kb. 300 m körüli távolság adódik. Ugyanígy valószínűsíthető, hogy a Szent István-barlang aktív, vizet vezető alsó járatszakasza a Soltész-kerti-mésztufabarlang, mely főleg mésztufában alakult ki, és aktív forrásként működik egész évben. A nagy karsztárvizek során a kis szelvényű forrásbarlang nem képes a víz teljes mennyiségét felszínre vezetni, és a visszaduzzadás miatt válik ismét aktívvá a Szent István-barlang. A barlang mint élőhely A barlangok állatvilágának legismertebb képviselői a sokakban félelmet ébresztő, de az emberre teljesen ártalmatlan denevérek. Ezeknek az egyedülálló képességekkel rendelkező, különleges rovarevő emlősállatok élőhelye többnyire barlangokhoz kötődik. A denevérállomány országos szinten észlelhető csökkenése indokolta, hogy védetté nyilvánítsák a Magyarországon fellelhető 27 denevérfaj mindegyikét, melyből 9 faj fokozottan védett. A Megfagyott Vízesés a Kupola-csarnokban A barlang a víz alatti képződés formajegyeit mutatja. A főtén jól megfigyelhetők a gömbüstök torzói, valamint a mennyezeti félcsatornák.
A barlang részleges víztelenedését követően, a légteres szakaszok kialakulása után kezdődött meg a cseppkőképződés, mely jelenleg is tart. A legnagyobb cseppkőképződmény a Kupola-csarnokban a Megfagyott Vízesés, mely a főtétől kezdve a talpig borítja a falat kb. 20x15 m felületen. A barlang cseppkövekben gazdag, és annak ellenére, hogy 1931. évi megnyitását követően üzemszerűen mutatják be a nagyközönségnek, látványos, fejlődő cseppkövekben gazdag. A bányászati módszerekkel áttört szakaszok hossza meghaladja a 100 m-t. A bejárati táró mellett a második leghosszabb szakasz a Bányatáró, amely a Fekete-termet köti össze a Színház-teremmel. A Nagy-teremből a Tordai-hasadék felvezető lépcsősora és a Meseország felé vezető járat szintén táróhajtással lettek a szükséges méretre tágítva. A járószint kialakításánál az eredeti állapotában feltehetően cseppkövekkel gazdagon borított járattalpon lévő képződményeket kényszerűségből eltávolították, melynek egy részét betonba ágyazva beépítették a barlang egyes szakaszain. (Pl. a Színház-terem előtt, a Fekete-termi elágazásban, a Nagy-teremben a lámpatest eltakarásához.) A barlangi világítást elsőként 1931-ben építették ki, majd a háborús pusztítást követően 1955-ben, melyet 1974-ben újítottak fel. A jelenleg is használatos, korszerűbbnek mondható rekonstrukció 1989-ben készült el. A Szent István barlang nyitvatartási ideje: A barlang egész évben minden nap nyitva tart, április 15. és október 15. között 9:00-17:00 óráig (utolsó túra 17.00 órakor), október 16. és április 14. között 9:00-15:00 óráig (utolsó túra 14.00 órakor).
Szerkesztőségi ajánlat
Vizsolyi Biblia Látogatóközpont (Mantskovit Bálint Nyomtatástörténeti Múzeum)
Vizsoly
Árpád-kori Műemlék Templom
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.