Szent Márton római katolikus nagytemplom
Cím
Kunszentmárton
Köztársaság tér 3.
46.839423 N, 20.282890 E

Kapcsolat
Telefon: 56/461-012
Webhely nincs megadva
E-mail nincs megadva
 
 
A kunszentmártoni római katolikus nagytemplom a vidéki barokk templomok gyöngyszeme.
Kunszentmárton Jász-Nagykun-Szolnok megye legdélibb városa a Hármas-Körös bal partján.
Az Árpád-kortól kezdve lakott hely, IV. Béla király a Tiszántúlra, így ide is telepített kunokat, innen a település kun előtagja.
A törökdúlás nagyon megviselte a községet, sokáig lakatlan volt. 1717 és 19 között Radics István jászapáti kisbíró vezetésével jászok telepítették be a területet.
Az alapítók idejövetelük után ideiglenes kápolnát építettek.

A második, bár még mindig kicsiny templomot 1722 körül emelték Szent Márton tiszteletére. (Tisztelték a kun elődök hagyományait.)
A templom nem tudta kielégíteni az egyre növekvő lélekszámú település igényeit, így 1745-ben elkezdődött egy új templom építése.
A templom azonban anyagi erők híján komolyabb torony nélkül maradt, csupán egy kis fatornyocskára tellett.
1760-ban már elég erőt érzett a község magában és megegyezett Szablyik Jánossal (aki a templomot is építette), hogy készítse el a tizennégy öl magasságú tornyot. 1763-ban készült el az órával felszerelt torony.
A templom gyors romlásnak indult, 30 év elteltével nagyszabású felújításra volt szükség.
1779-ben egy tekintélyes pesti kőművesmestert hozatott a tanács Jung József személyében. Ő a templom lebontását javasolta. Ebbe a tanács is beleegyezett és felvették a jegyzőkönyvbe: A templom (maradván a torony!) lerombolandó és helyébe egy új, nagyobb és erősebb templom emelendő. Tulajdonképpen itt kezdődik a mai templom históriája.

Jung József tervét fogadták el, aki a tervrajzot 1781-ben mutatta be.
Jung késő barokk stílusa leegyszerűsödést mutat, a rokokó fölött eljárt az idő.
Az ünnepélyes alapkőletétel 1781. június 24-én volt.
A fővállalkozó Jungon kívül Gruber József ácsmester és Rabl Károly kerületi kőművesmes működött közre.
Az új templomot a régi köré építették, hogy a liturgikus cselekmények a munkálatok alatt is vegezhetőek legyenek.
Mikor az új falak elkészültek, a régi templomot egyszerűen kihordták az újból.
Az új templom megáldása 1784. nov. 11-én, a Szent Márton-búcsú keretében történt.
A szertartást a püspök megbízásából Horváth Imre egri kanonok végezte.
A főoltár építményét és a két mellékoltárt Rabl Károly, a márványozást Spórer János Mihály egri mester végezte.
A szentély kifestését, az oltárpárkányzatok, oszlopfők és a szentségházajtó aranyozását Fahrensohn Ferenc egri festő készítette el.
1788-ban készült a főoltárkép, melyet az egri Czirkler János festett (Szent Márton feltámaszt a halálból egy ifjút).
A szószék Motzer József egri szobrász műhelyében készült (hasonló az egri minoriták templomának és a Liceum kápolnájának szószékével).
A templombelsőt 1861-ben festették, majd 1888-ban felújították azt.
1889-ben készítette Dangl Antal aradi mester az orgonát.
1892-ben készült a szentélyben lévő 2,5 m magas Szent Péter és Szent Pál szobrok. Ebben az évben készültek el carrarai márványből a Jézus Szíve és Mária szobrok.
1822-23-ban magasították meg az aránytalanul kicsi tornyot. 1895-ben készült el a 23 m magas új vörösréz toronysisak.

1783-tól a II. világháborúig szép hagyomány élt: a toronyőr-tormos- köteles volt a nap minden órájában és negyedórájában a harangozás után a torony erkélyén állva a Dicsértessék a Jézus Krisztus köszöntést elmondani.

Az épület állagának megerősítére és megnagyobbítására Aigner Sándor dolgozott ki terveket: 1909-ben elkezdődött a templom bővítése 2 mellékhajóval. Ez 1910-ben készült el.
A festési munkálatokat Muhits Sándor Iparművészeti-iskolai tanár végezte.
A mellékhajók oltárai: Szent István, Szent Kereszt, Jézus Szíve, Mária, Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal.
Nagyméretű falfestmények: Szent László vizet fakaszt és Utolsó Ítélet.

Legutolsó renoválások: 1992-ben fejeződött be a templom teljes belső felújítása, 2005-ben pedig a külső felújítás.
A templom tornya 60 m magas. (Templomtörténeti forrás: Józsa László: Kunszentmárton-Római katolikus nagytemplom c. műve.
Megjelent: Tájak-korok-múzeumok kiskönyvtára 583. 1998.)

A templom főbejárata egy vasráccsal elválasztva nyitva: kb. 6:30-18:00-ig. (Ezen keresztül megcsodálható a templom.)
Szentmisék rendje: hétfőtől szombatig 7:00; vas.: 7, 9:30, 17:30.
Plébános: Túri Kis István
Szerkesztőségi ajánlat
Miskahuszár - A világ legnagyobb huszár szobra
Pákozd
Új magyar turisztikai látványosság a maga nemében egyedülálló alkotás
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.