Városház utca a Hősök kapujánál végződik.
A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.
A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez. A torony Városház utca felőli homlokzatát az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint a szenátus megbízásából készült freskó díszítette, középen kálváriajelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével. A freskókat 1724-ben készítették, a bort, mely a mész oltására fog kívántatnyi a város pincéjéből vételezte a két kőszegi képíró, Poszi Kristóf és Óberer János.
Az egykori Alsó-kapu a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt. Jelentőségére utal az a tény is, hogy a dél-nyugati sarkon álló Öreg-toronynak (Zwinger), mint külső pozíciós bástyának is védelmeznie kellett az Alsó-kaput a támadó ellenségtől. Minthogy a Felső-kaput a vár ellenőrizte, így városbíró egyik legfontosabb feladatául ennek a déli kapunak a biztosítását jelölték ki. Nem véletlen, hogy a kőszegi bíró hatalmának egyik jelvénye éppen a városkulcs lett.
A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó-, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.
Hozzászólások
Ehhez a látnivalóhoz még
nem érkezett hozzászólás.
A kapu tornyát 1932-ben, a török ostrom 400. évfordulóján építették eklektikus stílusban, Opaterny Flóris tervei alapján.
A Hősök kapujának helyén a XIV. században emelt, ún. Alsó-kaputorony állt, amelyet 1880-ban bontottak le. A régi torony a mostaninál lényegesen zömökebb volt, s tömegével kitűnően illeszkedett a tér léptékéhez. A torony Városház utca felőli homlokzatát az egykori fényképek és írásos adatok tanúsága szerint a szenátus megbízásából készült freskó díszítette, középen kálváriajelenettel, kétoldalt a város és az ország címerével. A freskókat 1724-ben készítették, a bort, mely a mész oltására fog kívántatnyi a város pincéjéből vételezte a két kőszegi képíró, Poszi Kristóf és Óberer János.
Az egykori Alsó-kapu a városvédelmi rendszer és a belvárosi forgalom legfontosabb objektuma volt. Jelentőségére utal az a tény is, hogy a dél-nyugati sarkon álló Öreg-toronynak (Zwinger), mint külső pozíciós bástyának is védelmeznie kellett az Alsó-kaput a támadó ellenségtől. Minthogy a Felső-kaput a vár ellenőrizte, így városbíró egyik legfontosabb feladatául ennek a déli kapunak a biztosítását jelölték ki. Nem véletlen, hogy a kőszegi bíró hatalmának egyik jelvénye éppen a városkulcs lett.
A mai Hősök tornyában 1977 óta ismét múzeum működik, a Jurisics Miklós Múzeum állandó-, valamint időszaki kiállításokra alkalmas termei találhatók itt. Legfelsőbb terméből ki lehet lépni a torony külső panorámafolyosójára. Nagyobb ünnepeken ma is megszólal az alkalmi toronyzene erről az erkélyfolyosóról.