Eőszi Lőrinc szobor

A falu lakossága Német ajkú katolikusokkal gyarapodott, akik Althann Mihály püspök rendeletére a Vác felé vezető út mentén (Béke utca) telepedtek le. Korábban német utcának is nevezték.

A két vallási felekezet közti ellenségeskedés rányomta bélyegét a falu fejlődésére. Írásos emlékek tanúsítják hogy az 1700 as években a faluban jelentős volt az állattartás, (főleg juhtenyésztés), búza, káposzta, kender és szőlőtermelés folyt. A lakosság kiváló kőműves szakemberei dolgoztak a környékbeli építkezéseken (templom, plébánia, oskolaház, istálló)

1740-ben Eőszi Lőrinc József volt akkortájt Rád, Penc, Duka és Kosd falvak plébánosa amikor pusztító pestisjárvány dúlt a faluban. Eőszi Lőrinc József, ennek dacára átjött Kosdra a híveihez. Vissza azonban már nem mehetett ugyanis Vay Ádám Rádi földesúr féltette a családját a járvány behozásától, ezért megtiltotta a plébánosnak a visszatérést.

Ezért ő letelepedett Kosdon és később sem ment vissza rádra. A templomkertben lakott egy kunyhóban, ápolta és eltemette a pestisben szenvedőket. önfeláldozása az életébe került, de neki köszönhetően lett önálló plébánia Kosd faluban 1740 től kezdődően.