Református templom

A kőfallal kerített református templom 1804-ben épült késő-barokk stílusban, valószínűleg a korábbi középkori templom alapjait követve. Alaprajza és keletkezése arra enged következtetni, hogy középkori templom átépítésével készült.

A tornyot feltehetően az egyenes záródású szentélyre építették rá. Jelenlegi külsejét 1912-ben nyerte el, ekkor emeltek keleti , homlokzata elé 17 m magas, hegyes gúlasisakos tornyát. 7X13 m-es hajója téglalap alaprajzú, hátul sarokpillérekre támaszkodó. A tetőteret kék színű, csillagokkal díszített famennyezet zárja le. A gúlasisakos torony jellegtelen, övpárkányos homlokzatú, nyílásai félkörívesek. A hajó téglalap alaprajzú, hátul saroktámpilléres, belül kazettás sík mennyezetes, csillagokkal díszítve.

Berendezése egyszerű, a bejárati oldalon keskeny fakarzat csatlakozik a torony emeleti teréhez. Az anyaegyház értékes kegytárgyai között van egy 1693-ból származó kehely és egy 17. századi ezüstpohár.