Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény

A jászfényszarui Kiss József Helytörténeti Gyűjtemény (közismert nevén Tájház) a település néprajzi emlékeinek legfontosabb őrzője. A gyűjtemény egy 19. század végén épült, hagyományos alföldi népi lakóházban kapott helyet, amely önmagában is műemléki értéket képvisel. Az épület vert falú, nádtetős, tornácos, és a korabeli közép-magyar háztípus jellegzetes példája.

A gyűjtemény létrehozásának célja az volt, hogy megőrizze és bemutassa a helyi paraszti életmód tárgyi emlékeit, valamint a település hagyományos gazdálkodásának és kézművességének eszközeit. A ház helyiségei közül eredeti funkciójuk szerint vannak berendezve: a tisztaszoba korabeli bútorokkal és használati tárgyakkal idézi fel a helyi családok életét, a konyha pedig a mindennapi sütés-főzés világát mutatja be. A hátsó szobában a Guzsalytól a varrógépig címmel a helyi kenderfeldolgozás eszközeitől kezdve a szövés és a szabás-varrás emlékei kerültek bemutatásra. Kiemelkedő érték az itt bemutatott fából készített mosó eszköz, ami a mosógép elődjének is felfogható. A kamra pedig látványraktárként gazdag kerámia anyagot, egy cipészmester felszerelését, a gazdálkodáshoz és az állattartáshoz kapcsolódó tárgyakat, valamint egyéb helyben gyűjtött tárgyakat vonultat fel.

A gyűjtemény létrehozására 1983–1984-ben került sor, amikor a település első írásos említésének 550. évfordulója alkalmából megvásárolták és felújították az épületet. A gyűjtemény kialakításában meghatározó szerepet játszott Kiss József tanár, helytörténeti kutató, akinek nevét 1994-ben vette fel a tájház. Munkásságával ugyanis jelentősen hozzájárult Jászfényszaru néprajzának és helytörténetének feltárásához és megőrzéséhez.

A tájház nemcsak kiállítóhely, hanem kulturális közösségi tér is, amelynek eseményei a város kulturális életének fontos részét képezik.

(Dr. Farkas Kristóf Vince történész munkája)