Római katolikus templom

A temp­lom barokk stí­lus­ban épült, köz­sé­günk egyet­len jelentős műem­léke. Hossza 46 méter, magas­sága 46 méter, szé­les­sége 13 méter. A temp­lom­belső érde­kes­sége a kör­be­futó kar­zat, mellyel a férő­hely­gon­do­kat pró­bál­ták meg­ol­dani. A belső beren­de­zés egy része köz­költ­sé­gen készült, más­részt az ájta­tos hívek jóvol­tá­ból bővült az évek során. A nagyol­tár és kép­ke­rete közötti fala­kat fekete és szürke már­vány­ból rakta ki Pér­csi János gyön­gyösi mester.

A taber­ná­ku­lu­mot és a mel­lette levő két szár­nyas angyalt, továbbá jobb­ról Szent Ist­ván, bal­ról Szent László szob­rát Kurinszki Simon gyön­gyösi kép­fa­ragó készí­tette. A szen­tély fes­té­sét Szent György vitéz alak­já­val, vala­mint az orgona fes­té­sét és ara­nyo­zá­sát Faren­zon Ferenc egri festő végezte. A szó­szé­ket Mózer egri kép­fa­ragó készí­tette az egri mino­rita temp­lom szó­szé­ké­nek min­tá­jára. A temp­lom 42 padja kemény tölgy­fá­ból készült, melyet a tár­ká­nyi erdő­ben vág­tak és szá­rí­tot­tak. Ober­frank egri asz­ta­los állí­totta be őket. Az első nagy oltár­ké­pet, mely Szűz Mária meg­ko­ro­ná­zá­sát ábrá­zolta a Szent­há­rom­ság által, Loch­bil­ler Ferenc pesti festő fes­tette. Ő fes­tette a temp­lom középső hajó­já­ban lévő első oltár­ké­pet is. Az egyik Krisz­tust a kereszt­fán ábrá­zolja a keresz­tet átka­roló Mag­dol­ná­val, a másik pedig Mária eljegy­zé­sét. A másik két mel­lék­ol­tár a temp­lom első hajó­já­ban már később készült, magát az oltárt Kovács Már­ton helyi lakos készí­tette fából.

Az egyik a nagy kole­ra­jár­vány meg­szű­né­se­kor, 1831-ben lett fel­ál­lítva a köz­ség által, a másik 1844-ben a Mária Olvasó Tár­su­lat által. Mind­kettőre Sajósy Ala­jos fes­tette az oltár­ké­pet. Az egyik Szol­da­tics ere­de­tije után a Magyar szen­te­ket ábrá­zolja. A másik a fáj­dal­mas oltár, mely a keresztről levett Krisz­tust ábrá­zolja Mária kar­ján. A har­ma­dik mel­lék­ol­tár a Szent Kereszt oltár, mely Krisz­tust a keresz­ten ábrá­zolja, míg a negye­dik oltár­ké­pen Szent Anna lát­ható, amint Máriát tanítja Szent Joa­chim társaságában.

A nagy főol­tár máso­dik és mos­tani képe is a Szent­há­rom­sá­got ábrá­zolja. Ezt Van Dick nyo­mán szin­tén Sajósy Ala­jos aka­dé­miai fes­tész tanár fes­tette, s ma is a temp­lom ékes­sége; négy méter­nél jóval maga­sabb, két méter­nél szé­le­sebb, egyike a műfes­tész leg­re­me­kebb alkotásainak.

Isme­ret­len festő két remek műal­ko­tá­sá­ról kell még emlí­tést ten­nünk, amely ová­lis alakú és a két gyón­ta­tó­szék felett van. az egyik a tékozló fiút, a másik Bűn­bánó Mag­dol­nát ábrázolja.

A 12 vál­to­zatú orgo­nát 1814-ben tol­dat­ták meg Kum­mel Emá­nuel orgo­namű­vésszel. A keresz­telő­kút szin­tén művé­szi alko­tás, tete­jén Krisz­tus­nak Keresz­telő Szent János által a Jor­dán vizé­ben tör­tént meg­ke­resz­te­lé­sét tün­teti fel, gyö­nyörűen ara­nyo­zott faragványban.

A temp­lom bel­se­jét kilenc nagy ablak vilá­gítja meg, ame­lye­ket Ráth Miksa díszí­tett szí­nes, fes­tett mozaik üve­gek­kel. az egyik abla­kon a szí­nes üve­gek a Szent­há­rom­sá­got ábrá­zol­ják, mint az egy­ház védel­mező­jét. a másik ablakra Szent György vitézt fes­tette, ki lóhá­ton a köz­ség koro­nás címe­ré­vel. leg­fe­lül a jászok kürt­jé­vel éke­sítve, a jászok szí­neit vissza­tük­röző remek színpompában.

Külön­le­ges ékes­sége a temp­lom­nak a kupo­lá­ira fes­tett képcsoport-sorozatok, ame­lyek tem­pera fres­kó­fes­té­szet­tel készül­tek. A temp­lom égszín­kék, arany­csil­la­gos mennye­ze­tén az első alak a kirá­lyi lan­tos a hár­fá­val az orgona fölött, mint krisz­tus kirá­lyi véréből való szár­ma­zá­sá­nak és az egy­házi ének köl­té­sze­té­nek apoteózisa.