Római katolikus templom

A templom középkori eredetű. Műemlék Szatmárban a főutca közepén szabadon álló, jellegzetes, késő gótikus szerkezettel: oromfala nincs, a belső tér viszonylag nagy, a szentély csillagboltozata eredeti. Nyújtott szentélyű, keletelt, késő gótikus stílusban épült.

A XV. században pálos-rendi templom volt. 1538-ban a reformátusok elfoglalták és két évszázadon át tulajdonukban maradt. 1700-ban kettős fatorony volt a templom mellett. 1751-ben Barkóczi Zsigmond tábornok Schulz nevű tiszttartója visszafoglalta, és azóta katolikus tulajdonban van ismét. 1777-ben három harangról értesülünk. A legnagyobbat Szt. György tiszteletére szentelték.

A legkisebb harang ekkor a szentély fölötti kis toronyban van, kötele a templomba lóg a mai ökörmécs helyén. A másik két harang a kettős fatoronyban van, később haranglábra kerül. 1833-ban a csengettyű is odakerül. 1855-ben a nagyharang elreped. A középső haranggal együtt újat öntenek belőle. Jánk legrégebbi harangja állítólag a fehérgyarmati református templomba került.

1819-ben a régi orgona rossz állapotban volt. 1851-ben új, romantikus orgona készül. 1869 szeptemberében leég a főoltár. Az új 1870-ben készül el. A jelenlegi szárnyasoltár Kassán készül 1825-26-ban. A Kálvária a diadalívben volt, gerendán, a feszület az ívcsúcsig ért. 1949-ben vették le innen és tették az északi oldalfalra. A háztörténelmet Rusznák István plébános (1874-1886) 1876. február 25. előtt írta.

A templom mellett harangláb és feszület is található. A templom előtt diófa, és simafenyő áll. A római katolikus templom műemléki védettség alatt áll.