Vodica-Máriakert

Mária jelenésekhez kötődik, melyek emlékére az ott lévő forrás-kút mellett fűzfát ültettek, a helyet bekerítették, utóbb egy kis kápolnát és Mária szobrot is építettek. Egyházi kivizsgálást követően, 1838-ban Klobusiczky Péter kalocsai és bácsi érsek felszentelte, hivatalosan is kegyhelynek ismerte el és zarándokhellyé nyilvánította. A kegyhely kápolnájának építési idejéről nincs pontos adat, adatközlők szerint 1877-79, vagy 1882 körül építették.

Részletek:
A hercegszántó-máriakerti kegyhely története kevésbé ismert a magyar hívek körében, a környéken élő sokác (horvát) katolikusok viszont több, mint másfél évszázada járnak ide rendszeresen imádkozni.
A kegyhely kápolnája, s annak környéke a közelmúltban - helyi családok összefogásának köszönhetően - megújult, szentelését Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek 2004. szeptember 8-án, délután 5 órakor, szentmise keretében végezte.
A hercegszántói sokác elbeszélés szerint, a Mária-kápolna helyén hajdan egy nagy rét volt, ahol juhokat és teheneket legeltettek, és a vadicai kút vizéből itatták a jószágokat. Történt egyszer, hogy miközben szénát kaszáltak a réten, az egyik imádságos életet élő férfi elment a kútra vizet merni. Amint fölé hajolt, hogy korsóját kötőfékén leengedje, a víz váratlanul hullámzani kezdett, majd hirtelen fényesség lett, és a kútban egy képet látott, amely Szűz Máriára és a kisded Jézusra hasonlított: Ekkor a kép hirtelen megváltozott, s azt látta, hogy egy asszony kislányt tart az ölében.
Azonnal visszament a többiekhez és elmondta nekik, hogy mit látott: Mindnyájan a kúthoz siettek, ám ők semmit sem láttak.
A férfi: elszégyellte magát, hogy a többiek nem látják, amit ő. Amikor otthon elmesélték a történteket, egyesek elhitték, mások nem.
A férfinak azonban nem volt nyugta, éjjel sem tudott aludni. Másnap fogta magát, és megint elment a kúthoz. Ismét az a kép fogadta, mint az előző napon. Eszébe jutott, hogy másnap Kisboldogasszony napja lesz, és ekkor felötlött-benne, hogy valójában Szent Annát látta a kisded Máriával.
Összesen három alkalommal látta ugyanazt a képet, ennek jeleként egy fűzfát ültettek azon a helyen.
A kutat bekerítették, és egy kápolnát is építettek. Különböző helyekről lovas kocsin érkeztek ide a zarándokok, akik imádkoztak, énekeltek, és itt töltötték az éjszakát, ünnepelve Szűz Máriát.
Több csodás gyógyulás is történt.

Egyházi kivizsgálást követően, 1838-ban az akkori kalocsai érsek, Klobusiczky Péter (1823-1843 között volt főpásztor) hivatalosan is kegyhelynek ismerte el Máriakertet, és személyesen szentelte fel a jelenés helyén épült kápolnát.
A kápolna mellé, 1933-ban egy bajai polgár hálából - mivel vak kisfia meggyógyult - egy Mária-szobrot építtetett.