Gyulai Várfürdő
Cím
Gyula
Várkert u. 2.
46.644572 N, 21.287153 E

Kapcsolat
Telefon: 66/561-350
 
 
Gyula városának már a török uralom előtt volt hideg vizes fürdője. 1518-ban már oklevél rendelkezett arról, hogy azt a plébánosnak kell rendben tartania. A török időkben természetesen felvirágzott a fürdőkultúra, Evlia Cselebi török utazó Gyulán már 11 fürdőről tett említést. 1722-ben Franz Rosenfeld metszetén pedig már ábrázolta is a török fürdőt. A törökök kiűzése után a leghosszabban működő gyulai gőzfürdőt Popp Alajos építette 1887-ben, itt már 12 kád és egy artézi kútról táplált közös medence is várta a nemek szerint elkülönített fürdőzőket. Szabadtéri fürdőből több is működött a városban már a XIX. század végén, de az uszodaépítést szorgalmazó törekvések sikerére még várni kellett pár évtizedet. Két gyulai építőmester kezdeményezésére a mai Várfürdővel szomszédos csatornaszakaszon 1930. július 31-től kapott működési engedélyt a Partfürdő, mely az Élővíz-csatornából szádfallal lekerített 60 x 12 méteres partszakasz volt. A világválság és a háború viszontagságai a Partfürdőt sem kímélték, ezért a ’40-es években már szóban forgott egy mélyfúrású kút ötlete. Olyannyira, hogy 1942-ben a kastélykertben létrehozandó üdülőtelep és gyógyfürdő céljára az Almásy-család megalapította a Gyulai Fürdő és Üdülő Részvénytársaságot, amelynek a grófi család még kölcsönt is folyósított a fúrási munkák elkezdéséhez. Az 1943-ban megkezdett és a korabeli dokumentumok szerint végül szakszerűtlenül végzett kivitelezés, valamint a történelem további viharai (államosítás, megyeszékhely áthelyezése Gyuláról) többször megakasztották a kútfúrást. Ebből a megtört lendületű kútból csordogáló 29 fokos vízből 1951-re mégis megtöltötték és átadták az „Abaházi bácsi bütyökáztatója” mellé épített 33 1/3 méteres úszó- és műugró medencét. De a gyulaiak – kitartó emberek lévén – nem adták fel a gyógyfürdő köré szőtt terveiket. 1957-ben a Városi Tanács határozott a gyógyfürdő létesítéséről, egy évvel később ünnepélyes keretek között megkezdődött a mélyfúrás a Lovarda szomszédságában. A gyulai termálvizet először 1958. szeptember 17-én pillanthatták meg a várakozással telt, érdeklődő tömegek. Ez az alkáli-hidrogén-karbonátos termális ásványvíz képezi ma is – a kapuit 1959. május elsején megnyitó – Gyulai Várfürdő alapját. 1960-ban már újabb kutat, egy sekélyebb strandmedencét is átadtak, így nem meglepő, hogy már a második évében 250 ezer látogatója volt a fürdőnek. 1961 nyarára elkészült három új gyermekmedence és két ülőpados gyógymedence is. 1963-ban hozzákezdtek az 1833-ban épült grófi Lovarda átalakításához, ezzel kezdetét vette a fürdő fejlesztésének második szakasza. 1965-re elkészült a Lovarda és a téli fürdő, s még ugyanebben az évben az akkori Egészségügyi Minisztérium üdülőhellyé nyilvánította Gyula belterületének körülhatárolt részét. Ez az év igen fontos mérföldkő volt a Várfürdő életében, hiszen gyógykezelési célokat is szolgáltak az addig csak tisztasági fürdőként használt kádak és medencék is. Az 1967-ben készített ötéves tervben már egy 50 méteres uszoda, egy pezsgőfürdő medence és egy hullámmedence építéséről volt szó. A terveket csak erősítette, hogy az I. kút termálvizét 1968-ban gyógyvízzé, ’71-ben pedig a fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították. A ’70-es évek elhozták a Várfürdő aranykorát, 1970-ben már 550 ezer látogatóval büszkélkedhetett, és ekkor indult igazi hódító útjára a gyulai úszósport is. 1981-ben készült el a csúszdás medence és az ikonikussá vált árnyékoló faszerkezet a I. gyógymedence fölé, majd 1984-ben a ma kupolás wellnessként ismert fedett fürdőt is birtokba vehették a vendégek. Ünnepélyes eseményként 1985-ben gyógyhellyé nyilvánította a Népjóléti Minisztérium a fürdő környékét, amit egyértelműen a gyógyvíz alapozott meg. 1999-ben egy több lépésből álló fejlesztési ütemterv készült, az új évezred ennek megvalósításáról szólt. A Széchenyi I. projekt keretében sor került gyógymedencék felújítására, a fűtésrendszer modernizálására. 2002-ben már a mai helyén és nagyrészt a jelenleg is működő eszközparkkal kezdte meg működését a gyógyászat. Ekkor alakították át a kupolás fedett fürdőt forgatott vizű wellness fürdővé,, és szintén ez az év hozta el a legkisebbeknek a gyermek víziparadicsomot, a csúszdás medence kamikaze és óriás csúszdát kapott. 2004-05-ben a Széchenyi II. projekt célja már a Lovarda teljes rekonstrukciója és a Polip medence megépítése volt. Átalakították az uszodát, és új pénztárak épültek a Fahídon és a Kőhídon is. Az évtized vége szintén a fejlesztésről szólt, a Castello Szaunapark európai színvonalú kültéri szaunaházakkal, beltéri szaunákkal, gőzkabinnal és pihenőterekkel és szaunakerttel nyitott meg 2009 decemberében. A Várfürdő történetének legnagyobb léptékű beruházásaként épült fel 2013 karácsonyára az új családi élményfürdő, az AquaPalota, amely különleges családbarát szolgáltatásaival teljessé tette a fürdő kínálatát. Az AquaPalotához kapcsolódóan megújultak az öltözők, a beléptető rendszer, és a főbejárat is új természetközeli harmóniát idéz.
Szerkesztőségi ajánlat
Miskahuszár - A világ legnagyobb huszár szobra
Pákozd
Új magyar turisztikai látványosság a maga nemében egyedülálló alkotás
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.