Pincefalu

A mintegy 1000 fős Györköny település Tolna megye területén, a Duna jobb partján, attól közel 10 km-re helyezkedik el. A Tolnai borvidék tagja felé a 63-as sz. útról kell lekanyarodni. Györköny egyben a Tolnai Borút állomása is.

Györköny település első írásos emléke a XIII. századból származik. Jelentős fellendülése azonban a XVIII. századra tehető. A török uralom alatt elnéptelenedő települést Meszlényi János földesúr vezényletével a század elejétől elkezdték újranépesíteni. Meszlényi megígérte a betelepülőknek, hogy 7 évig adómentesen termeszthetnek szőlőt, minden család saját szőlőt telepíthet és házat építhet Györkönyben.

Eleinte Ausztriából, Burgenlandból érkeztek telepesek, majd a német Hessen tartományból. A betelepülők magukkal hozták a bortermelési ismereteiket, hiszen borvidékekről érkeztek. Fellendítették az itteni szőlő- és bortermelést. Egyre több présházat építettek a falu keleti részének löszös domboldalán, ahol a boltozat nélküli pincék nem omlottak össze (ma is a pincék háromnegyede boltozatlan). A présházak egységes stílusban épültek, szorosan egymás mellett, hozzátartozó terület nélkül. Ennek is köszönhető, hogy ez a pincefalu csak 11 ha-nyi területre koncentrált. A XIX. század végén volt a legmagasabb a présházak száma, kb. 420 épület állt itt akkoriban.

A II. világháborúig főként németajkúak éltek a faluban, s a fő jövedelemforrásuk a szőlőtermesztés és borkészítés volt. A présházak tulajdonosai összejártak, együtt szórakoztak. A présházak közötti kb. 1 ha-os terület lassan a legfrekventáltabb hely lett a faluban. Népünnepélyeket, felvonulásokat rendeztek a mai Május tér területén.

A világháború után azonban sok szőlőültetvény és présház vált gazdátlanná. A 80-as években kezdtek el újra komolyabban foglalkozni az elhagyott pincékkel. 1985-ben pedig már a település rendeletben szabályozta az épített terület értékeinek védelmét. A pincefalu védelmére vonatkozó rendelet célja a terület egységes arculatának megőrzése, az elhanyagolt épületek helyrehozása, a köztes területek parkosítása, valamint a közlekedési utak helyreállítása volt.

A területrendezés mellett egy szabadidő központ létrehozása is bekerült a tervekbe, a már említett Május téren. A szabadidő központ helyét rendbe tették, füvesítették, parkosították, elkészült 180 fm elektromos légvezeték, térvilágítással. 1987-ben az ivóvízhálózatot is kivezették a térhez, szabadtéri színpadot és egy 600 fős nézőteret hoztak létre, továbbá női, férfi mellékhelyiséget is.

A téren fafaragó táborokat, tánctáborokat rendeznek. A fafaragó táborokban létrehozott csúszda, hinta, padok ma is díszítik a teret. Emellett fedett tekepálya szolgálja a kikapcsolódását kicsiknek és nagyoknak. A Pincemúzeumban (döngölt falú, nádfedeles présház) a területre jellemző tárgyak, hagyományos eszközök, viseletek tekinthetők meg.

Jelenleg 490 lakóház van Györkönyben és 310 présház található a Pincefaluban. A mai lakosság kb. 60%-a az egykori betelepülők utódai. A legnagyobb félelme a helyieknek, hogy elöregszik a falu, ezért szeretnék megnyitni a pincéket az érdeklődő turisták előtt is. Egyre többen alakítanak ki borkóstolásra, szállásra is alkalmas fogadóhelyeket.