Károlyi-kastély
Cím
Füzérradvány
Kossuth Lajos u. 4/a
48.484464 N, 21.528987 E
Kapcsolat
Telefon: 20/400-9305
Web: www.forsterkozpont.hu
Email küldése
A füzérradványi erdők ölelte Károlyi-kastély kívülről a romantika, az eklektika stílusjegyeit mutatja, ám pompás termeiben az itáliai reneszánsz és kora barokk hangulata fogadja az érkezőket.

KASTÉLYTÖRTÉNET
A település eredetileg Füzér várához tartozott s a Radvány nevet viselte. Az Árpád kortól a XVII. századig többször cserélt gazdát. 1270 – 1272-ben királyi birtok volt, majd 1280-ban IV. László király a Baksa nembéli Simon fiának, Tamásnak adta. 1321-ben visszakerült a királyhoz, majd 1389-ben Zsigmond király Perényi Miklós, János és Imre részére adományozta. 1567-ben a Perényi család kihalt, a vár a kincstárra szállt. 1603-ban Báthory Erzsébet, a törökverő gróf Nádasdy Ferenc hitvese lett a birtokosa a füzéri várnak és Radványnak. 1620-ban a Báthoryak familiárisa, Réthey Péter volt a vidék ura. 1626-ban Réthey Péter özvegye leányának, Réthey Zsófiának és férjének, Mosdóssy Imrének hagyományozta férje zálogbirtokát a kastély módjára épült kúriával együtt és kötelezte lányát, hogy a radványi templom építését fejezze be. Ez az első írott adat a kastélyról és a templomról. Réthey Zsófia 1660-ban visszaadta Füzért Nádasdy Ferencnek, de Radványt, az ott álló kúriával együtt megtartotta. 1670-ben a Wesselényi-féle összeesküvésben való részvétele miatt a kincstár lefoglalta Nádasdy javait, beleértve az akkor zálogban lévő Füzért is. 1674-ben I. Lipót Hartyáni Andrásnak, a szepesi kamara tisztségviselőjének, majd 1686-ban Károlyi Lászlónak adományozta Radványt. Ekkor kezdődött a birtok Károlyi-históriája. A Károlyiak, mint az egyik legrégibb magyar nemesi család tagjai, fontos szerepet játszottak az ország történelmében. 1609-ben bárói rangot kaptak, a szatmári béke (1711) megkötése után, amelyben aktív szerepet játszottak, a grófi rang birtokosai lettek.

1843-ban Károlyi Ede (1821 – 1879) örökölte a radványi birtokot. Miután nőül vette gróf Korniss Klarisszát, nagyszabású építkezésbe kezdett. A romantikus stílusú, reprezentatív kastély tervezője Ybl Miklós volt, aki 1860 és 1870 között dolgozott az épületen, ám a műkedvelő építész hírében álló Károlyi Ede erőteljesen beleszólt az építészeti tervek megalkotásába. Ybl nem vihette végig a teljes tervezési folyamatot. A csigalépcsőt és a zászló tartószerkezetet magában foglaló kilátótorony tövében lévő, tardosi mészkő emléktáblára is Károlyi Ede neve került a kastély építtetőjeként. A kastély déli szárnyának átépítése 1857-1859 között zajlott.

Károlyi Ede halálát követően, 1879-ben fia, László örökölte a kastélyt. Feleségével, gróf Apponyi Franciskával az addig csendes életet élő kastély belső tereinek átalakításába kezdett. Úgy döntöttek, eredeti reneszánsz világot varázsolnak otthonukba. A neoreneszánsz szellemben alkotott építészeti terveket Albert Pio, milánói születésű, bécsi építész készítette 1907 körül. Ekkor nyerte el reprezentatív kialakítását a fekete – fehér – vörös márvánnyal burkolt márványfolyosó, valamint a két, csavart, vörös márványoszloppal egyedi szépségűvé varázsolt szalon. Csaknem két évtizedig gyűjtötték a reneszánsz és kora barokk díszítő elemeket, berendezési tárgyakat. Leggyakrabban Firenzében, a kor egyik leghíresebb műkereskedőjétől vásároltak. A kastélyba került alkotások, míves kőfaragványok, márványkandallók, ajtókeretek, domborművek XVI. – XVII. századi firenzei mesterek munkái voltak, amelyek egykor itáliai reneszánsz palotákat díszítettek. Emellett Bécsből, Firenzéből, Velencéből reneszánsz bútorokat, textíliákat, berendezési és használati tárgyakat hozattak.

Károlyi László élete végéhez közeledve fóti birtokára húzódott vissza, a radványi kastélyban már csak elvétve fordult meg. Fiának, Istvánnak (1898-1967) a felesége, Windischgrätz Mária Magdolna felismerte a rendkívüli igényességgel és következetességgel berendezett kastély különleges lehetőségeit, és luxusszállónak alakíttatta át. A füzérradványi kastélyszálló 1938 májusában nyílt meg, és néhány évig sikeresen működött. A belsőépítészeti tervek Lehoczky György budapesti építész nevéhez fűződnek. Ekkor készült el a nagyszalon hármas nyílászáró-szerkezete, a recepciós pult, a lépcsőház faburkolata és színes üvegablaksora. A legértékesebb tárgyakat a márványfolyosóról nyíló, a család által lakott termekbe kerültek. A vendégek vadásztak, kocsikáztak, lovagoltak, úsztak, kirándultak, az élményeiket a kandalló tüzének melegénél beszélhették meg, aludni baldachinos ágyba tértek.

A kastélyt 1945-ben államosították, de Károlyi István ellenállási érdemeire való tekintettel visszakapta a család több generáción keresztül épített otthonát. Az új világban azonban nem sokáig maradhatott a család tulajdonában: 1948-ban ismét elvették, gyermekszanatóriumot, majd a sátoraljaújhelyi kórház TBC-szanatóriumát hozták létre benne. Az emelet loggiáját az 1960-as években üvegezték be.

A bútorok legértékesebb darabjai az államosítást követően a sárospataki Rákóczi Múzeumba kerültek, számos tönkre ment, vagy elkallódott, nyoma veszett.