Felsőtárkányi Erdei Vasút

Hely

1949-50-ben az egri finomszerelvény gyár építkezéséhez a Felnémeti nagyvasúttól ideiglenesen vágányokat fektettek le, és az építőanyag jelentős részét kisvasúttal szállították a területre.Ekkoriban a legkihasználtabb vonal a Berva-völgyi szakasz volt, melyen napi 5-600 tonna követ szállítottak naponta. Személyszállítással a kisvasút 1953-ban kezdett el foglalkozni, ekkor is csak a munkásokat szállították Felsőtárkányból.Később ez a funkció egyre jobban kibővült és 1957-ben elindul a közforgalom a kisvasúton.Kezdetben csak a piaci napokon, később menetrendszerint közlekedtek a vonatok.A személyszállítás már ekkortól ráfizetéses volt, de a teherfuvarozás pótolta a veszteségeket.Az utasok ekkor a Stimec-házig, majd a Berva kőbányáig utazhattak a kisvasúton.1955-ben a teherszállítás meghaladta az egymillió tonnakilométert. Ekkoriban azonban vita támadt az Erdőgazdaság és a bánya között a fuvardíjban aminek szomorú következménye lett, hogy a Ásványbánya Vállalat 1963-tól kötélpályát helyezett üzembe (ma a Miskolcra bevezető pesti út fölött lehet néha látni működés közben ilyet), ezzel a kisvasút elesett legnagyobb megrendelőjétől, csak átmeneti segélyt jelentett 1969-ben, a Várhegyen lévő kőbánya, ahová külön vonalat vezettek.Ezzel egyidőben egyre több kisebb vonalat szedtek fel, ezeket (többek között a pálya rossz állapotára hivatkozva) követték a nagyok: a Mellér-völgyi (1969), majd a Barát-réti (1974), majd kicsi később az Egeres-völgy Petres vonal (1980).1985-ben megszűnt a vasúton a kőszállítás, és a személyszállítás még mindig képtelen volt eltartani a vasutat, melyet már fel kellett volna újítani stb.Végül ugyanebben az évben a Finomszerelvénygyár felmondta a munkásszállítást. A gyakori sínlopások miatt a használható 20 km-es szakaszból 18 km-t kénytelen voltak felszedni. Jelenleg a Felsőtárkány - Stimec-ház közötti 5 kilométeren lehet utazni a kisvasúton.