Minaret

Érd-Ófaluban, a Duna árvédelmi töltésétől nem messze, a római hadi út nyomvonala mellett (Mecset u.) emelkedik a török világ letűnt emlékét idéző, XVII. században épült dzsámi minaretje. A műemlékként számontartott török torony az érdiek büszkesége, hiszen minaretet Érden kívül csak Egerben és Pécsen láthatunk.

A magyarországi dzsámik és minarék részletes jellemzését Molnár József - A török világ emlékei Magyarországon - című művében írja le, amelynek segítségével magunk elé képzelhetjük az érdi török imahely négyszögletes alaprajzú épületét, díszes, kőkeretes ajtaját, a bejárattal szembeni imafülkéjét (Mihrab), szőnyegeit, színes üvegablakait, farács által védett karzatát, ahonnan a müezzin feljuthatott a toronyba.

A dzsámi építési idejét sokáig a XVI. századinak vélték abból kiindulván, hogy Érd Hamza Székesfehérvári bég (1551-1570) tulajdona volt az 1562-1563. esztendőkben.

Magyarország Régészeti Topográfiája részletesen beszámol a lelőhelyen 1962-1965. közötti években Fehér Géza régész által vezetett ásatás eredményeiről, mely szerint a török imahely egyértelműen a XVII. században épült a már XVI. században létező palánkvár kibővített területén. A palánkvár észak-déli irányú kiterjedése a feltárás szerint 147 m hosszú lehetett. A régészeti ásatás eredményeit alapul véve készítette el Ferenczy Károly építész 1970-ben a csonka torony helyreállítási terveit a dzsámi befoglaló méreteit (10x11 m) jelző díszburkolattal, valamint a Mekka felé tájolt mihrab-fülke vasbeton imitációjával.
A dzsámi sarkait villanyoszlopok jelzik. A minaret hiányzó részeinek pótlására az eredetitől szándékosan eltérő anyagot (vasbetont) használtak, hogy mindenki számára egyértelmű legyen, melyek az eredeti és melyek a kiegészített részek.

A műemlék helyreállítása a Velencei Charta szellemének megfelelően történt. A minaret új vasbeton sisakja anyagában kissé rideg, viszont jól bírja az időjárás viszontagságait.
Az 1999. szeptemberében végrehajtott homlokzattisztítás során a faragott díszítésnél piros színű festés nyomokat találtak a restaurátorok, amelyet rekonstruáltak is. A torony külső kőkonzerválási munkái 1999 novemberének közepére készültek el a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával.
A dzsámi visszaépítésére még csak kísérletet sem lehetett tenni, mivel az alaprajzi adatokon kívül semmi támpont nem volt hiteles rekonstrukciójára.

A 23 m magas érdi minaret a magyarországi török tornyok között zömökségével tűnik ki. Törzse 12 szög alaprajzú. Körerkélyéhez 53 db változó magasságú kicsorbult csigalépcső vezet fel. A lépcső megvilágítását a torony falába épített résnyi nyílások biztosítják. A Mekka felé tájolt felső ajtón át kilépve csodálatos panoráma nyílik Ófalura, a Dunára és a Beliczay-szigetre.

A műemlék a Magyar Állam tulajdona, kezelője Érd Önkormányzata, nyitva tartásáról a Szepes Gyula Művelődési Központ gondoskodik.
Megtekinthető: május 1-jétől október 1-jéig, hétfő kivételével naponta 14-18 óráig. Ettől eltérő időpontú látogatás a művelődési központban történő előzetes bejelentkezéssel lehetséges. A kopott lépcsők, a világítás hiánya óvatosságra int minden látogatót. A körerkélyen egyszerre 3-5 főnél több nem tartózkodhat.