Egervári Várkastély
Cím
Egervár
Vár út 15.
46.938852 N, 16.862137 E
Kapcsolat
Telefon: 20/324-2257
Web: www.egervarivarkastely.hu
Email küldése
A várkastély a falu legrégebbi építészeti emléke.

Műemléki védettséget élvez.
Írott forrásaink először 1288-ban említik, de a településnév első írásos megjelenése (Egurwar) már annak korábbi meglétére utal.

Az első erőd itt feltehetően a tatárjárás után épülhetett. Ez a cölöpsorral megerősített földvár azonban a belháborúk során elpusztult. 1325-ben már nem említik.

A mai változat ősét Egervári László építtette, aki 1476-ban kapott erre engedélyt Mátyás királytól.
1477 - 1489 között épült fel.

Gótikus stílusú, nemcsak falai, hanem minden eleme (köztük a díszítő elemek, mennyezeti bordák, mérművek) is téglából készültek.

1535-ben került a Nádasdy család tulajdonába. Az időközben romossá váló épületet Nádasdy Kristóf újította fel. Az átépítés 1569-re fejeződött be, ennek emlékét őrzi a délkeleti saroktoronyra elhelyezett Nádasdy-Choron-címer.

A várkastély ma álló épülettömbje jellegét ennek a reneszánsz stílusú átépítésnek köszönheti.

A közel szabályos négyszög alaprajzú, minden oldalról zárt, sarkain deltoid alakú, úgynevezett ó-olasz bástyát idéző tornyokkal körülvett épület a belső várat alkotta, melyet egy külső, cölöpsorból, vesszőfonatokból és földből épített erődítmény, valamint vizesárok vett körül.

Egy mocsár szigetén így komoly erősség lehetett.

Katonai jelentősége 1600, Kanizsa várának török kézre kerülésével nőtt meg, 1602 és 1690 (Kanizsa visszafoglalása) közt törvénycikkek egész sora rendelkezik megerősítéséről

1676-ban a várat a hozzá tartozó birtokokkal együtt Széchényi György kalocsai érsek vásárolta meg, ettől kezdődően 1873-ig a Széchényi család tagjai birtokolják.

Újabb nagy felújítása és mai arculatának kialakítása Széchényi Zsigmond nevéhez fűződik.
Az elbukott Rákóczi-szabadságharcot lezáró szatmári béke után a vár erődítmény jellegét meg kellett szüntetni.

1712 - 13-ban a külső várat és a belső vár épületének északi szárnyát lebontották, így alakult ki a mai kastély U alakú épülettömbje.

Ennek az átépítésnek köszönhetők a déli és nyugati szárny barokk árkádfolyosói, valamint a várkastély belső beosztása, kétemeletes kialakítása.

A keleti szárny belső kialakítása az 1750-es évekre tehető, amikor Széchényi Ignác itt pompás kápolnát alakított ki, két kórussal, egy oratóriummal, három oltárral.

Ugyancsak ebben az időszakban kerültek a saroktornyokra az S, P, Q, R betűt formázó szélkakasok.

A XIX. század vége és XX. század első fele (különösen az 1945 utáni időszak) a várkastély pusztulásának időszaka. Helyreállítására 1960 - 65 között került sor. A helyreállítás előtt elvégezték a legalapvetőbb régészeti és levéltári kutatási, tervezési munkákat.

1961-ben elkezdődhetett az
építészeti helyreállítás. A facölöpökre épített, rossz állapotú, megsüllyedt falakat vasbeton cölöpökkel alapozták újra, majd a déli szárny kifelé dőlő falait és a befelé dőlő belső árkádsort húzták vissza eredeti helyükre. A déli szárny falainak stabilizálása lehetővé tette a falat megtámasztó, ormótlan pillérek eltávolítását. Kibontották a befalazott udvari barokk árkádíveket is. A belső boltozatok egy részét statikai okokból vasbeton síkfödémekkel helyettesítették.



Ma a várkastély állami tulajdonban van. A használati jogot Zala Megye Önkormányzata kapta meg. Üzemeltetője a Zalatour Kft.

Az épületben turistaszálló üzemel, délkeleti toronyszobájában a vár történetét bemutató kiállítás kapott helyet. Az udvarán felépített szabadtéri színpad a nyári hónapokban az Egervári Esték rendezvényeinek ad otthont.