Templom
Cím
Egervár

46.937408 N, 16.852112 E
Kapcsolat
Nincs megadva
Írott forrásaink szerint Egervárnak már 1342-ben volt temploma, mely elpusztult.

Pontos helyét sem ismerjük.
Valószínűleg sem a falu, sem a templom helye nem esett egybe a jelenlegivel.


A település ma is álló temploma a falu közepén, természetes eredetű kis homokdombon található.

Históriáját - utalva a korábban már érintett részletekre - az alábbiakban foglaljuk össze.

Építtetője Egervári László, aki Egervárt családja lakóhelyéül és birtokközpontjául választotta.

Építése 1489-ben kezdődött el a hozzá északról kapcsolódó ferences kolostoréval együtt.




1495 végére felépült.

Ide temették el az építtető Egervári Lászlót, aki 1495 végén hunyt el.

A kolostor építését Egervári Bereck püspök, Egervári László unokaöccse folytatta.

A munkálatok 1510-ben fejeződtek be.





Méretei, tömegformálása is mutatja, hogy nem egyszerű plébániatemplomnak épült.

Hosszúsága 40,55 méter, melyből a hajó 22,9, a szentély 17,65 méter.

A hajó szélessége 12,4, a szentélyé 10,6 méter.

A hajó párkánymagassága 14,5 méter.
Északi falához csatlakozott egykor a kolostor épülete, mely 1554-ig működött folyamatosan, majd a XVI. század végén elpusztult.



A templom és a kolostor műemléki és régészeti feltárásokból ismertté vált gótikus elemei mellett ennek az időszaknak egyetlen kiemelkedő emléke a templomban a hajdan Egervári Bereck kriptáját fedő, vörös márványból készült reneszánsz sírkő.

A reneszánsz szobrászat e jelentős értéke 1515-ben készült.
Jelenleg a szentély déli falába beépítve látható.



Következő kegyurai, a Kanizsaiak, majd a Nádasdyak egervári tevékenységének az épületben jelentősebb emléke nem maradt.
Bár eredetileg itt temették el az 1562-ben elhunyt Nádasdy Tamás nádort.

Egyetlen felirat őrzi a Nádasdy nevet a torony keleti oldalán: Nona id est 9 Junii 1592 Nádasdy liber baro de Kabod.


1664-ben a török a templomot felgyújtotta, a födém egésze leégett, ekkor semmisült meg gótikus hálóboltozata is.

A Széchényiek előbb ideiglenesen helyreállítják, majd 1749 és 1757 között Széchényi Ignác fejezi be a munkát barokk stílusban újítva meg az ősi házat.






Az oltár szerves részét képezte még két - puttófejes keretben lévő, 2,1 méter magas és 1,5 méter széles - vászonkép, amelyek a falon lógtak Szent Anna és Szent Joachim szobra felett.

A képek Szent Gábor és Szent Rafael főangyalt ábrázolják.
Állapotuk miatt helyükről ideiglenesen le kellett venni a festményeket.

A főoltár előtt található az a kripta, melyben Széchényi Ignácot és feleségét, Viczay Annát temették el, s ahonnan maradványaikat 1910-ben Nagycenkre szállították.




A templom falazatát és tetőszerkezetét a barokk átépítése után 1812-ben renoválták, belső berendezését 1827-ben restaurálták.

1918-ban villámcsapás következtében tetőszerkezete teljesen leégett, ezután kapott a fazsindely helyett cserépfedést, a torony pedig bádogsüveget.

Ekkor került sor az oltár átfestésére és a fémszínezés átdolgozására is.


Barokk arculata - a nyugati homlokzat kivételével - 1970-ben kapta vissza eredeti, késő gótikus jegyeit.

Újabb külső és belső felújítása - a barokk oltár és szószék kivételével - 1994 - 95-ben történt meg.