Dobó István Vármúzeum
Cím
Eger
Vár 1.
47.904487 N, 20.379032 E
Kapcsolat
Telefon: 36/312-744
Web: www.egrivar.hu
Email küldése
Az egri vár története
A vár történetét Szent István király korától a Rákóczi-szabadságharcig bemutató kiállítás a gótikus püspöki palota emeletén kapott helyet.
A látogató nyolc (reneszánsz kori) termen keresztül ismerheti meg a végvári élet mindennapjait, az 1552-es, híres török ostrom részleteit, majd az 1596-os végzetes csata következményeit és a törökök 91 évvel későbbi kiűzésének körülményeit.
Az élményt makettek, viseletrekonstrukciók, hanghatások és pirotechnikai elemek teszik teljessé.
A kiállítás nyitvatartási időben, múzeumi belépővel látogatható.

Börtönkiállítás
Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon
A XVI. században a kanonokok házaiból, a kenyérosztó házból és a pékségből, valamint egy nagyméretű magtárból álló épületsor állt a palota udvar nyugati oldalán. Mára már csak a házsor alatt húzódó pince maradt meg, melyben a Börtönkiállítás látható, ahol a középkori Magyarország büntetési nemeit mutatjuk be.
A kiállítás első részében a megszégyenítéshez, testfenyítéshez, testcsonkításhoz használt eszközöket láthatunk, mint a pellengér (szégyenoszlop) vagy a különböző kalodák. A tárlat másik felében a középkori kivégzési nemeket és eszközeit mutatjuk be. A kivégzés a feudalizmus korában az elrettentést szolgálta, ezért nyilvánosan hajtották végre azokat.
A Börtönkiállítás szezonálisan, múzeumi belépőjegy megváltásával látogatható.

Kazamata, Kőtár
Az 1540-es években alakult ki a külső és belső várrendszer, melynek átjárója a ma is látható Setét-kapu volt. A külső vár 1702-ben elpusztult, de a kaput ezután is használták és csak a XIX. század elején falazták be. A Setét-kaputól tovább haladva a földszinti Kaszárnyatermekbe juthatunk, melyek tüzérségi támadások idején hatékony védelmet jelentettek. A termek ma a középkori kőtárnak adnak otthont.
A Kaszárnyatermekből a Gergely-bástyán át az 1570-es években épült földalatti járatrendszerbe jutunk. Ezek az alagutak a várfalakkal párhuzamosan épültek, így a föld alatt teremtettek biztonságos átjárási lehetőséget a bástyák között. A folyosókat aknafigyelésre is használták.
A Kazamaták idegenvezető által vezetett csoporttal tekinthető meg.

Hősök terme
Az egri várkultusz ápolására szolgál a gótikus Püspöki Palota földszintjén található Hősök terme. 1965-ben helyezték el itt Dobó István vörös márvány síremlékének fedőlapját, mely a páncélba öltöztetett hős várkapitányt ábrázolja.
A síremléket két oldalról hat, Kiss István szobrászművész által készített nagyméretű szobor veszi körül, melyek az 1552-es várvédelem szereplőit szimbolizálják: végvári katonákat, tiszteket, kovácsot és az egri nőket.
A teremben lévő kőszarkofágok a gótikus székesegyház körül eltemetettek csontjait őrzik. A falon annak a 315 személynek a neve olvasható, akik az ostrom idején a várban tartózkodtak, s nevük fennmaradt.
A kiállítás idegenvezető által vezetett csoporttal tekinthető meg.

Romkert, Rotunda
Az egri püspökséget Szent István alapította 1001 és 1009 között. A várdombon a XI-XII. század során épült meg a Szent Jánosnak szentelt székesegyház, mely többek közt I. Imre király végső nyughelye lett.
A bazilika a XIV. század derekán nagyszabású gótikus átépítésen esett át. A templom két oldalán kápolnák épültek, melyek falát támpillérekkel erősítették meg. Egy monumentális, háromhajós, kápolnakoszorús, szentélykörüljárós székesegyház tervei születtek meg, melynek keleti része a század végére el is készült. Méretében és építészeti megoldásaiban vetekedett volna a korszak bármelyik európai katedrálisával, de sajnos a megváltozott külpolitikai viszonyok miatt építése nem folytatódott. 1506-ban villámcsapás érte, mely hatalmas tűzvészt okozott, így további építése végleg abba maradt.
Miután Buda török kézre került a vár megerősítése még fontosabbá vált. Ezért a székesegyház gótikus szentélyét 1542-ben bástyává alakították. Jelenleg a székesegyház maradványait a kőtár, a templom építészeti szerkezetét a Romkert őrzi.
A Romkertből a Setét-kapu felé haladva láthatjuk a Rotundát, mely Eger korai történetének talán legfontosabb építészettörténeti maradványa. A körkápolnát a templomépítkezések, korszerűsítések pusztították el, de alapfalai jórészt helyükön maradtak. A mintegy hét méter átmérőjű Rotunda része volt az egykor itt álló püspöki udvarháznak. Sajnos, csak a kápolna déli oldali íve maradt meg, valamint néhány falrészlet az északkeleti falívből. A régészeti feltárás során egy kőlappal fedett, épített sír került elő, melyben ugyan csontmaradványok nem voltak, de elhelyezkedése és a sírban talált fejtámasz magas rangú egyházi személyre utaltak.
A Romkert és a Rotunda megtekinthető egész évben nyitvatartási időben.