Cím
Edelény
Borsodi út 7.
48.293165 N, 20.739318 E

Kapcsolat
Telefon: 48/524-030
 
 
A kastély fénykora (1730 – 1820). Az építtető, Jean-François L’Huillier (1668–1728) a Lotharingiai Hercegségben született nemesi családból. A Habsburg-hadseregben futott be katonai karriert, és ott volt 1686-ban Budavár visszafoglalói között. A következő évtizedben is a török elleni háborúban harcolt. Az edelényi birtokot II. Rákóczi Ferenctől ötezer rajnai forintért, zálogba kapta 1700-ban. Később azonban ez az udvar szemében gyanússá tette L’Huillier-t, akit meg is vádoltak azzal, hogy a fejedelem francia kapcsolataiban segédkezik. Ezért 1701-ben hét hónapra fogságba vetették. Majd a Rákóczi-szabadságharc idejére eltávolították Magyarországról. Az itáliai Lombardia és Piemonte tartományban, valamint Nápolyban szolgált, a Caraffa-vértesezred parancsnoka volt. III. Károly király katonai szolgálataiért bárói rangot adományozott neki, a magyar országgyűlés mindezt honosítással erősítette meg. Ezt egy díszes, latin nyelvű oklevél tartalmazza, amelyet 1715. március 31-én gróf Pálffy Miklós nádor írt alá. L’Huillier immár a magyar nemzet tagjaként 1716-ban kezdte meg edelényi kastélya felépítését. De nem érhette meg kastélya befejezését: 1728-ban – már egri várkapitányként – Pozsonyban halt meg. Fiúörökös híján örökségét lánya vitte tovább. Az edelényi kastély építéséhez regimentjétől, a Caraffa-ezredtől hívott kőműveseket, ácsokat és más mestereket. Az állványokhoz, a tetőszerkezethez és a nyílászárókhoz szükséges fát zömmel 20–40 kilométeres távolságból szállították, a falazathoz és az alaphoz a helyi kőbányákból vitték a követ, a habarcskészítéshez és a téglaégetéshez szükséges mész és homok is helyben, illetve a közvetlenül Edelény mellett fekvő Szendrőládon rendelkezésre állt. A falakhoz és a boltozatokhoz felhasznált téglát pedig a legtöbb uradalomhoz hasonlóan Edelényben is helyben égették. A gróf halála után felesége, Marie-Madeleine de Saint-Croix 1730-ban fejezte be a kastély építését. Az épületegyüttes tervezőjéről nincs adat. Az edelényi kastély különlegessége az keleti szárny teremsora, amelyet Lieb Ferenc falképei díszítenek. A rokokó figurális jelenetek a XVIII. század végéről valók. Az edelényi kastély falfiguráinak „rokonai”, ugyancsak Lieb alkotásai a monoki Andrássy-kastélyban találhatók. Az „edelényi festő” személyének azonosítása Jávor Anna művészettörténész kutatómunkájának köszönhető. Az építtető Jean-François L’Huillier unokája, Ludmilla és az ő második férje, Esterházy István gróf idején végezték a legjelentősebb, máig fennmaradt átalakításokat a kastélyon és környezetében. A házaspár a Felső-Magyarországon foglalkoztatott vándorfestőt, az iglói Lieb Ferencet bízta meg hat szoba kifestésével. A legnagyobb összefüggő magyarországi rokokó falképek 1770-ben készültek el. Ludmilla halála után fiára, Dessewffy Ferencre szállt a birtok, akinek a nevéhez már nem fűződött egyetlen jelentősebb átalakítás sem a kastélyegyüttesen. Miután Dessewffy 1820. február 14-én örökösök nélkül hunyt el, a birtok és a kastély visszaszármazott a királyi kamarára. A Coburg-korszak (1831–1928). A német Szász–Coburg–Gotha hercegi családból származó Ferdinánd herceg, császári királyi altábornagy 1831-ben megvásárolta és hitbizománnyá alakította az edelényi uradalmat. A Coburgok Magyarországon a Felvidéken, hontszentantali kastélyukban éltek, az edelényi birtokot pedig inkább csak gazdasági megfontolásból szerezték meg. E tekintetben fellendülést hoztak a település életében, mivel 1845 előtt itt alapították meg az ország első cukorgyárát, birtokaikon pedig magas színvonalú mezőgazdasági tevékenységet folytattak. A kastély földszintjének egy részét már 1861-ben bérbe adták a járásbíróság céljaira. Az épület időközben lassú pusztulásnak indult, mivel lényegében már 1820-tól nem használták főúri rezidenciának. A fölöslegessé vált barokk kori gazdasági épületeket bontani kezdték, a 18. századi franciakertet pedig a 19. század első felében angolkertté alakították át. A 2013-ban lezárult első fejlesztési ütem eredményeképpen – az Új Széchenyi terv keretében az Észak-magyarországi Operatív Program kiemelt projektjeként – sor került a kastély teljes szerkezeti rehabilitációjára, megújult a tetőzete, homlokzata, belső tereinek kétharmada. Megújult a sziget kastélyhoz tartozó része, az 5,1 hektáros park, felépült a Bódva folyó partján a fogadóépület, a 70 személygépkocsi, valamint 8 busz fogadására alkalmas parkoló, ahonnan a szigetet új gyaloghídon lehet megközelíteni. A fejlesztésnek célja volt a kastély megmaradt értékeinek rendhagyó bemutatása is, ezért elsőként Magyarország legnagyobb összefüggő, XVIII. századi rokokó falkép együttesét restaurálták. (Összköltségvetés: 2,4 milliárd forint, amelynek 85 százaléka EU-támogatás.) A második fejlesztési ütem 2012. november 28-án kezdődött és 2015. decemberében zárult. (Összköltségvetés: 900 millió forint – 100 százalék EU-támogatás)
Szerkesztőségi ajánlat
Miskahuszár - A világ legnagyobb huszár szobra
Pákozd
Új magyar turisztikai látványosság a maga nemében egyedülálló alkotás
Füzér Vára
Füzér
A Füzéri Várhegy 2008-ban elnyerte Magyarország természeti csodája címet

Almásy-kastély
Gyula
A 21. századi interaktív technika segítségével a felfedezés élményét kínálja a kiállítás a látogatónak

Kiemelt szállás ajánlatok
Kőkapu Vadászkastély és Hotel
Nagyhuta
Ha szeretnék kipihenni a hétköznapok fáradalmait, a város zaját, válasszák a Zempléni-hegység szívében, nyugodt, csendes helyen található Kőkapu Vadászkastély és Hotelt.
Szarvas Panzió
Erdőbénye
Gyalogtúrák, kerékpáros utak történelmi várak, halban és vadban gazdag vizek és erdők, borturizmus, kulturális és gasztronómiai rendezvények kínálnak sokszínű programot az idelátogatóknak.
Kata Apartman Vendégszállás
Jászberény
A szállás cégeknek, magánszemélyeknek, kirándulni, pihenni vágyóknak rövid hétvégére, akár 1-éjszakára is rendelkezésre áll.